2013. december 14., szombat

Just Add Water - Csak egy kis kurázsi (2008)

Just Add Water - Csak egy kis kurázsi (2008)



Rendezte: Hart Bochner

Jól sikerült minimalista poszter
Megtekintés: Hart Bochner szirupos blődlije, egy lúzerről, aki végül a sarkára áll és megszerzi álmai nőjét.

Hart Bochner... Hart Bochner... de ismerős! Hát persze, hisz ő játszotta az ellenszenves yupie középvezetőt, Ellist a "Drágán add az életedben!" És ez a csapnivaló-arcú csóka filmet rendez? Nem is olyan rosszat? Igen!

Bochner nem csak színészként foglalatoskodik a filmvilágban, hanem ír és rendez is. Amit nem tudtam róla, hogy az "Osztály, vigyázz!" című sulifilm paródiát is ő jegyzi. Ejha!

Erősen félrevezp poszterváltozat - Még véletlenül sem Danny DeVito a főszereplő.
A "Csak egy kis kurázsi" tisztességes keserédes filmalkotás. Kis ráfordítással - erősebb forgatókönyv, kevesebb "sületlenség" - komoly romantikus film lehetett volna. Egynek azért elmegy, néhány - számomra - logikai bakitól eltekintve. A felütése roppant erős, az első fél óra. Simán dráma kategória, csak sajnos a cselekmény - ami nem túl vaskos - elsétál kicsit a komédia irányába. Nem túl harsányan persze, ám arra képes, hogy kicsit kizökkentse a nézőt, megzavarva, mit is néz, hogyan dolgozza fel.

Dylan Walsh megint remek. Nem a kedvenc színészem, a szögletes fejével. Amúgy bajom nincs vele, amiben láttam, korrekt.
- Nos, fiacskám, melyik választod? - Apa, lehetne mindkettőt? - Majd ha befutott színész leszel és lefogysz...!
Mellé bekerült még Jonah Hill és Justin Long. A két humorforrás fiúra nem lett volna szükség, hiszen szerepeik elnagyoltak, teret sem kapnak eleget. Dicséretes, hogy Bochner megszerezte őket, csak, hogy pár év múlva ha kijön a dvd változata ennek a tévéfilmnek, legyen kivel reklámozni. :)
Danny DeVito vállalta a narrátor és Ray friss komájának, Merl-nek a szerepét. Rajta nem lepődöm meg, hiszen a film felépítése, abszurditása jól fekszik DeVito stílusához. Kis mellékszerepben lánya, Lucy DeVito szintén feltűnik. Le sem tagadhatja az apukáját. Szegény...!
A mostanában túl hype-olt Melissa McCarthy itt kezdte felépíteni az öntörvényű dózer imázsát.

Ray, unalmas, monoton, kisvárosi életet él. Felesége agorafóbiás, főzni sem tudó orvosi eset. Egyetlen fia... pedig nem a fia, hanem a bátyja gyermeke, mint 18 évvel később, egy korai hazatérés után, Ray végre megtudja. Amúgy is hitvány élete ekkor borul fel teljesen és anyukáját elviszi egy szívroham. Más világgá menekülne, Ray pedig változni kezd. A beletörődöm figura élni kezd, felébred. Végre másképp látja a világot. A csinos boltos lánynak (Tracy Middendorf) kezdi csapni a szelet és elhatározza, Trona városka kiskirályának letöri az agancsait. Ebben segítségére lesznek a szomszédai, akik egytől egyik elképesztő figurák.
Dylan Walsh, Hart Bochner

Hangulat: Keserédes. Zene, egészen kellemes
60%
Ha kicsit komolyabb, nem bugyuta, ez felkúszhatott volna egészen 70-80%-ig akár.

Ha szeretnéd látni: C S A K  E G Y  K I S  K U R Á Z S I

Vagy: Csak egy kis kurázsi (2008)

2013. december 11., szerda

The Starving Games - Flamó tusa (2013)

The Starving Games - Kajások harca (2013)
Már a poszter sokat elárul a filmről; Semmi ötletünk nincs...

Nem hiszem el, hogy ez a két gyökér, Jason Friedberg és Aaron Seltzer, akik humortalan filmjeikkel kiherélték a paródiát, mint filmes műfajt, ismét kaptak pénzt, hogy filmbe öljék. A "Spárta a köbön"-t egyszer végig bírtam nézni. Nehezen. Ez az új alkotás olyan unalmas és poéntalan, hogy kb. a hatvanadik percnél, végül feladtam. Az imdb 3.2 pontja tévedés lehet. Ez a film szar.


De tekintsd meg és döntsd el magad!

Kantmiss Evershot (Vidámcsaj Bármitlelő - Maiara Walsh) önként jelentkezik húga helyett az évente megrendezésre kerülő Kajások harcán. De minek írom ezt le? A film igyekszik követni az eredeti "Éhezők viadala" történetét, parodizálva, karikírozva a benne látott jelenteket. Sajnos, unalmasan, kiszámíthatóan teszi. Friedberg és Seltzer most sokkal kevesebb altesti poént helyezett el művébe, de ez nem lett ettől jobb. Kár erre a hulladékra több szót fecsérelni.
Legalább a főhősnőt játszó színésznő csinos és tehetséges.
Avatar cameojában pedig Nick Gomezt láthatjuk, akit a "The Walking Dead" harmadik évadában Rick a rendőr egyetlen machete vágással elintézett a börtönben, miután a fiatalember megpróbálta megölni... kicsit. Gomez még feltűnt többek között Paul Walker egyik utolsó munkájában, a "Hours"-ban. Itt szintén negatív figura. Mellesleg másik "Walking Dead" kapcsolat a műsorvezető Cleaver "Hentesbárd" Williams, hiszen a színész Theodus Crane, Gomez sittes társa volt ugyanabban a két epizódban. Ott Gomez ölte meg! :)

Ami meglepő, hogy bár szinte minden gyenge a filmben, a zenéje - Tym Wynn munkája - egészen... közepes.

Nálam ez 0%. Azért, mert a főszereplő csinos, most nem jár pont. Egyébként a színészek jól játszanak, csak kár, hogy szar az alapanyag. Attól nem lesz jó egy paródia film, hogy telenyomják unalmas filmes idézetekkel. Ha a beszúrt fricska csak darabszámban sok, humorforrásban kevés, gyakorlatilag nem szól a film másról, mint, hogy "ki ismer fel több sikerfilmet?"

A rendezőpáros humor kategóriában kb. olyan, mint a "The Asylum" filmvállalat sci-fi vonalon. Low Budget, tré trükkök, ismeretlen színészgárda. Végtermék: trágya.


2013. december 9., hétfő

Zombie Massacre (2013)

Zombie Massacre (2013) (2.2 pont az imdb-n, kell ennél több?)

Uwe Boll halva született csecsemők felett páváskodik... bábáskodik.

Hangulatos poszter. A film már nem lett ennyire "finom".

Honnan tudod, hogy inkább szar filmet fogsz látni, mint nem?
Onnan, hogy elkezdődik, egyetlen színész neve nem ismerős, gagyi a felütés és a stáblistán szerepel Uwe Boll neve. Ebből viszonylag egy perc alatt leszűrhető, hogy nem minőségi szórakozást fogok látni. Mire is számit az ember egy filmtől, aminek a címe "zombi mészárlás"?
- Vagy a zombikat mészárolják, vagy azok mészárolnak. Ennyit, nem többet.
Uwe Boll mint rendező, a nulla alatt indult. Úgy érzem, ahogy öregszik, stílusa kezd beérni és ha véletlenül nem valami ismert videójáték a filmjeinek alapja, egészen tisztességes szórakozást tud rittyenteni. Ezért lehet rám köpködni, mert véleményem szerint, Boll thrillerei, drámái egészen pofás darabok. Ellenben még producerként még beletenyerel a trash-filmes tutiba. A "Zombie-trutyit" le sem kellett volna forgatni,... amíg nem találnak hozzá színészeket. Meg rendezőt.
Leforgatták.
Nekünk meg élvezni kellene.
Egyszerűbb, ha kb. időrendben fikázom, kiemelve, ami miatt nem tudtam élvezni. (Pl. nem ittam közben sört.)

Elkezdődik a film.
Hangulatos képsorok, kihalt városka, dolgozó nő, egyedül hazasétál. Autó robog, benne üvölt a zene, sofőr a telefonba üvölt, hogy nem hallja a másik oldalt, mert nincs térerő. (Talán először kapcsold ki a rádiót, seggfej!)
Csöves környezet, minimális díszítőelemek. Robbanás rázza meg a városkát. Amolyan szellemváros. Nagy terek, semmi mozgás.
Melós nő a robbanásra kilép a teraszra, eső csöpp kezére, átváltozás elkezdődik, gyorsan. (Return of the Living Dead-ben már volt hasonló ötlet.)
Autós hirtelen megáll, előtte dühödt zombi sereg, elkapják. Amúgy látszik, hogy a statisztákat kivitték egy elhagyott, üres és tiszta városkába és hagyták maszkban ökörködni. Az autós állát meg letépik. Nagyon szép a gore. A sminkekkel, arcokkal nincs is semmi gond.

ZOMBIE MASSACRE

Hú, de elkezdődött! Kár, hogy a felirat nem olyan pofás, mint a színészek zombie maszkjai.
Főcím, katonák lepik el a várost, azokat meg a gyilkos fenevadak. Lassítások, zúzós kemény metál szerű zene.
A katonai vezető - a helyi, nem a fő-főnök - elrendeli a lezárást és magához hívat néhány nehéz fiút, specialistát.
Innentől már elvérzik a film. A szövegelések papír ízűek, a színészi játék, amennyiben az volt a cél, hogy lassan álomba ringassanak, fantasztikus. Olyan lassan és modorosan beszélgetnek egymással a kamu macsó figurák, hogy percek alatt bizseregni kezdett a seggem, hogy vagy fingjak egy nagyot, amivel felébresztem magam, vagy csak álljak fel a székből és szívjak el pár száll cigit az erkélyen, amíg a film szépen kifutja magát.
A vezetői terv, hogy kemény legényeink bombát visznek a városba és felrobbantják, ami elejét veszi a vírus terjedésének. A vezető további terve, amiről persze nem értesíti embereit, hogy a bombát szállító gépjárműre fel van erősítve a szerkezet, és ráadásként hatástalanítani sem tudják, ami annyit tesz, ha nem találnak másik járművet, felrobbannak a bombával együtt.
Nos, szerintem ilyen szituban a katona megkeresi a következő kocsit, elindítja, visszamegy a támaszpontra és kasztrálja a parancs kiadóját. Valamiért, ebben a filmben ezt nem tudják kivitelezni. Sétikálnak, belebotlanak más emberekbe, lövik a zombikat, de kurvára nem akaródzik eltakarodniuk a városkából.
Kedvenc jelenetem, amikor egyikük a helyi rendőrségen talál egy nőt, kiengedi azt a cellából, miközben a nő faggatódzik, hogy mijazisten történt, majd egy perccel később elmeséli a katonánknak, hogy mi történhetett a városban, hiszen tök véletlenül az elszabadult kísérletet elvégző professzor lányáról van szó és többet tud az eseményekről, mint maga a katona, illetve bárki, aki a filmben szerepel. Beszartam.

Másik kedvencem Eden Shizuka (Tara Cardinal) karaktere, a legyőzhetetlen kardos-harcos nő. Szépen ki van festve a szeme, tüntetően alig szólal meg, mert kurva kemény, kezdetben a fülében lóg az i-pod, mert mellékes, hogy akcióba indul és esetleg figyelnie kellene, mint mondanak körülötte az emberek. Mellesleg két kard van a hátán és bármit is csinál, ahhoz előtte kommandósnak vélt pózokba csapja magát. Amikor meg aprítani kell, nagyjából három mozdulatsort ismételget és bár állítólag egy halálos fegyver, eléggé nyugdíjas tempóban reagál mindenre, ami körülötte történik.
Nos, Eden Shizuka (Tara Cardinal) csupa ilyen pózban feszít az akció közben, még akkor is, ha ezeknek a "beállásoknak" semmi értelme és gyakorlati haszna. Biztos sok hasonló filmet látott és ezt tartotta keménynek. Érdemes testjátékának külön figyelmet szentelni.

A másik favorit a mesterlövész-bohóc, Dragan Ilic (Daniel Vivian), aki haláláig pofázik és humorkodik, csak ezt olyan sótlan módon teszi, hogy egy poénja nem marad meg az emberben és amikor végre megharapják, felkiáltunk a székben: - Na, most ugass, te barom!

Rajtuk kívül még vannak páran, tipikus kamu macsók. A bombaspecialista filozofál, de a bombákat nem tudja hatástalanítani, a csapatgóré meg nehézkes, akár King Kong. Nagydarab, csak éppen nem veszélyes.
Az egész filmet átlengi egyfajta színpadias, műkeménység, ami miatt lehetetlen komolyan venni és élvezni. A baj az, hogy nem viccesen komolyan vehetetlen, hanem véresen unalmasan szar.
Bevetés előtt mindig kifestem a szemem... úgy viselkedek, mint egy férfi, kibaszott macsó vagyok, de a szemfesték, az kell!

Az egyetlen igazán finom nőt pár perc után megeszik. A szőke szamuráj domina meg mutatós darab lenne, ha nem játszaná el a világ összes kommandós-nős ál-sztereotípiáját. Ez jól állt régen mondjuk Cynthia Rothrock-nak, ám ő oda is tudott baszni, ha kell.

A rendező nevét nem érzem fontosnak megemlíteni. Ketten voltak és fejenkét így egy-egy pontot szereztek az imdb-től. Két felnőtt embernek ilyen gyenge mutatványt összehozni szép teljesítmény. :)
Uwe Boll meg eljátszhatta az amerikai elnököt, saját, kifacsart és kiszámítható interpretálásával.

Nálam 10% a gore jelenetek miatt.
Ja, és nem tudom mi lett a vége, mert hetven perc körül feladtam. (Szóval, lehet, hogy jó a film!!!)










2013. november 24., vasárnap

The Happening - Az esemény (2008)

The Happening - Az esemény (2008)





M. Night Shyamalan érdekes elképzelése arról, amikor a föld visszavág az emberiségnek... legalábbis nagyon úgy tűnik.

Szeretem Night ezen filmjét. Több filmjét kedvelem, és talán ebben a thrillerben található meg a legtöbb "hiba", mégis nagy kedvencem.

Két gondolat, ami miatt le tudnám húzni nagyon ezt a filmet:
1. Stephen King 2006-ban jelentette meg "Cell" (magyarul: Mobil) című könyvét és rá két évvel jött ki "Az esemény". Miért érzem fontosnak felemlegetni Amerika első számú horror írójának (ami már rég nem igaz. nem az első szám, hanem a horror író titulus) könyvét? Azért, mert ha olvastad, pontosan tudod, hogy annak felütése és első szakasza mennyire kísértetiesen hasonló elképzeléssel indul. Nem teljes másolatról beszélek, hanem hangulatról és jelenetekről. Ott ugyan nem feltétlenül lesznek az emberek öngyilkosok, és nem a növények váltják ki az őrületet, ennek ellenére tiszta testvérműnek tűnnek számomra. Érted, na?

2. Az esemény a vége felé szétesik, darabos lesz, egészen a furcsa lezárásig.
De az az első egy óra!


Elliot Moore (Mark Wahlberg) biológia tanár éppen az iskolájában tanít, amikor híreket kapnak arról, hogy New York-ot terrortámadás érte. Elég kevés az információ, sőt, egy nagyon fontos pont kimarad belőle, úgy mint, hogy a halál, ami az embereket éri, öngyilkosság. Szerintem azért ha ezt Elliot azonnal megtudja, talán előbb összekapcsolja azzal, hogy az egész tragédia egy parkban kezdődött. Kis késéssel a televízióból összeszedi ezt az infót.


Siet haza asszonykához, Almához (Zooey Deschanel), aki enyhén enervált állapotban szemez a telefonjával. (Nem a kedvenc jelenetem, mert szerintem Deschanel túljátssza a szitut. Vagy nem hihetően játssza. Engem zavart.)
Elliot és Alma mellé csatlakozik egy jó-barát matektanár, Julian (John Leguizamo), és kislánya, hogy legyen még néhány karakter, akiért izguljunk.
Vonattal szeretnék a nagyvárost elhagyni, mert a híradások szerint a szaporodó "támadások" gócpontjai a bőven lakott területek. (Amik leginkább emberekkel vannak fertőzve.)
A vonat nem vár, elindult már... és végül megfeneklik Filbert (mogyoró) városkában, valahol Varjúvetenyő és Teszekrá falu között. A nép összegyűlik meetingre a kocsmában majd miután kellőképpen felidegesítették az emberek egymást az innen-onnan összeszedett hírmorzsákkal, szétszélednek.
Julian felesége után ered és előtte eléggé klisésen Elliot-ra bízza kislányát, hogy mentsék magukkal kifelé. Dramaturgiailag akkor már tudjuk, hogy Julian-nek annyi. (Mindig így van katasztrófa filmeknél.)

A kapcsolati válságban tengődő Moore famili, plusz egy fő menekülnek tovább. Ettől kezdve egy horrorba hajló road-movie részesei leszünk, sok statisztával és halálesettel. Elliot meg agyal, hogyan lábaljon ki a szarból a kék szemű angyalkájával. Plusz egy fő.

Az utolsó fél órát már nem néztem meg annyiszor. Jobban szeretem magam elképzelni további kalandjaikat. Bár, attól még a film vége fele részt hepiend, fele részt meg az unásig ismert lezárás; "Nincs még vége???"

Shyamalan-t harmadik filmje után bizonyos körök (pl. filmbuzik, mint én) zseninek kiáltották ki, elfelejtve, hogy azért a sikeres "Hatodik érzék" előtt két erősen közepes filmmel jelentkezett. Szerintem nem annyira zseni, mint inkább belenyúlt a tutiba egy jól szerkesztett, erős lezárással operáló kísértettörténetbe. Visszagondolva, még mindig azt gondolom, hogy a "Hatodik érzék" egy nagyon ügyesen elkészített mozi, nézőt terhelő, lassú tempóban, melyet ha végignézel, libabőr a jutalmad.

Azután elkészített három hasonló kaptafára (t.i. film végi "nagy" csavar/poén) ráhúzható alkotást, és mondhatjuk, kifogyott az ötletekből. Hazudtam! Ötletei még maradtak, sőt, volt közöttük pár egyedi alkotás, megfoghatatlan hangulattal, ám az a Shyamalan, akinek borzongató fantáziája miatt beszabadultunk a sötét vetítő terembe, egyszerűen elengedte a rajongói kezét. (Pont, mint Stephen King tette az olvasóival, az utolsó tíz évben, de ez egyéni megítélés kérdése.)

A forgatás alatt néhány kaszkadőr lógott...

2013 jelenlegi állása szerint a mozi fenegyereke mostanra pedig simán elkurvult. Ha beleszámolom véleményezésem jelen tárgyát, Night munkásságának színvonala 2008 óta meredeken lejt. Le sem merem írni "Az utolsó légh... és a Will Smith fényezését és gyermekének Hollywood-i karrierjének bebetonozását szolgáló "A föld ut..." címeit, mert akik annak idején vámpírként kapták foguk közé Shyamalan világának nyaki ütőerét, mostanra simán csak átharapnák a direktor torkát. Teljesen jogosan. Ember, drogot adtál nekünk, egy mozijegy áráért, most meg trágyával etetsz?

Itt tartunk most. Én még bízom benne, hogy fogunk látni jó filmet az indiai születésű rendezőtől. Komolyan hiszek ebben.

Hangulat:
A film első percektől nyomasztó. Köszönhetően a szépen fényképezett, nem mindig a "lényeget" mutató kamerának és a horrorba hajló témának. Engem első mozis megtekintése közben azonnal "berántott" magába. Fogékony vagyok az ilyen öko témákra. Nem zavart a suta magyarázat, mert amire a figyelmünket felhívja, szerintem sokkal "reálisabb" veszély, mint mondjuk egy zombi vagy földönkívüli invázió. James Newton Howard ütős, közepesnél kicsit jobb filmzenéje erre a nyomasztó tanácstalanságra finoman erősít rá.

- Nekem azt ígérték, hogy ez siker lesz!
A nyomasztó érzést a film felénél a zavar veszi át, mert a forgatókönyv itt kezd szétesni, bizonytalanná tenni, olyan jelensorokat bemutatni, amelyek egyszerre hivatottak a drámát finomabbá festeni, ugyanakkor pont ezek miatt a szaggatott töredékek miatt kezd az ember eltávolodni a képernyőn látott eseményektől, mert valahogy olyan, mintha egy absztrakt álomba kerültünk volna. (Night, David Lynch pempőt ivott, csak elfelejtette lenyelni. Kétszer megforgatta a szájában és kiköpte.)
Azután, mikor végül felébrednénk, jön a vége főcím.

Sokat fikáztam?
Lehet. Ez olyan haragszom rád, szeretlek. Mert többet vártam a történettől.
Ezért, vagy ettől függetlenül, nálam simán 70%.

Ha megnéznéd: A Z  E S E M É N Y

Megjegyzés: A film "csak" 2008-as, mégis, olyan az érzésem, mintha legalább tíz éve ismerném, láttam volna. Hm?
Erről a tekintetről beszéltem... Így ember telefonra nem néz...

2013. november 23., szombat

Grown Ups 2. - Nagyfiúk 2. (2013)

Grown Ups 2 - Nagyfiúk 2 (2013)



Dennis Dugan majdnem összehozott egy szórakoztató vígjátékot, csak úgy tűnik, elkeverték a forgatókönyvet a forgatáson.

A közel száz perc alatt többször éreztem azt, hogy egy szkeccsfilmet nézek, amely sehogy sem akar összeállni. A fiúk azonban összeálltak, hiszen az első rész szépen muzsikált, nekik meg kell a pénz. Azt érezni, hogy élvezték a film készítését, de mi már nem fogjuk annyira.

Az első rész még szólt is valamiről. A már negyvenes évekbe lépegető családapák megfelelő indok miatt visszatérnek gyermekkoruk szép emlékeinek színhelyére. Persze minden más, hiszen már van család, van akiért felelősséget kell vállalni. A történet lassan csordogálva haladt előre és kapott egy kerek lezárást. Ez mind kimaradt a második részből.

A suli utolsó napján Kurt (Chris Rock) erős ingerenciát érez rá, hogy bulit szervezzen Lenny (Adam Sandler) hatalmas tömegeket befogadni képes palotájában. Ha már a gyerekeknek ott vakáció, a papák se maradjanak ki. A sokadik házassági évforduló erre jó apropót nyújt. Lenny kicsit húzódozik, azután beadja a derekát, mert érzi ő is, ahogy öregszenek, egyre kevesebb alkalmuk lesz igazán kirúgni a hámból. Közben Marcus (David Spade) találkozik rá csöppet sem "jellemző" fiával, akiről eddig fogalma sem volt. Anyuka ok nélkül megjelenik életében - telefonon - és a vakáció idejére simán a nyakába varrja a kölyköt, aki viszont első ránézésre maga a sátán. Azután kiderül, hogy a zord külső mögött egy karakán, de jó fej srác bújik meg. Eric (Kevin James) pedig drámázik kicsit a szabadság és házasság ingoványos talaján, ami érdekes lenne, ha nem olyan súlytalan az egész szitu. Roxanne (Salma Hayek) Lenny-t környékezi folyamatosan a gyermekvállalás rémével, ami ellen apuci csak azért ággál, mert a három, már pelenkából kinőtt kölyök után, szeretne egy kicsit még élni. De ez is súlytalan.
Azután megismerjük a meleg tornász-oktatót, a meleg iskolabusz sofőrt, a suli kötelező kövér kölykét, aki Lenny fiát terrorizálja. Megismerjük Tommy Cavanaugh-t (Steve Austin), aki Lenny életét tette pokollá a suliban. Előkerülnek a kötelező hülye karakterek, főleg két rendőr, akik többnyire baromságokat csinálnak, amíg a kamera mutatja őket. Azután előkerül Lenny egyik hódolója a múltból, aki a "Veszedelmes vonzerő" enyhébb változatával sokkolja főhősünket és feleségét.

Szóval színes, szagos, pozitív az egész mozi, éppen csak egy komoly történet és egy kerek, tanulságos befejezés hiányzik. Ehelyett kapunk egy "Rendőrakadémia" szerű össznépi bunyós befejezést, amit egy pillekönnyű lezárás vág ketté. Vannak jó vígjátékok. Ez nem az. Sok poén, sok hülye karakter, kevés értékelhető beszólás, kikacsintás és szinte semmi történet. Attól nem lesz jó egy film, hogy második részként annyit tud felmutatni, hogy ismét láthatjuk a főbb szereplőket és aranyoskodik nekünk. Rengeteg ziccer marad ki, rengeteg a labdát nem csapnak le. Talán azért, mert annyi ötletbe kapnak bele, hogy a legtöbb kibontására idő sem marad. Amúgy kár félnünk, mert ismerve Sandler-t, ha a film hozza az elvártat, kapunk még harmadik részt is. Amit nem moziban fogok megnézni...

Figyeld:
- Taylor Lautner önfeledten csinál hülyét magából.
- Steve Buscemi kötelezően feltűnik, de hova tűnt Rob Schneider?
- Sandler első "második része". Elvileg ez a srác humorista. Hm?

Ha ez nem tetszett, akkor inkább:
- Edward Burns szerzői filmjei hasonló mozaikokból tevődnek össze. Ha ez a poénkodás hidegen hagyott, lesd meg a "Bíbor violák"-at, vagy bármelyik másik rendezését.
- Woody Allen többszereplős filmjei, amelyben az altesti humort az intellektuálisabb beköpések jellemzik.
- Ha a humor helyett drámáznál, akkor vagy Robert Altman "Rövidre vágva", vagy Paul Thomas Anderson "Magnóliája". Azok is hasonlóan mozaikból épített filmek, csak azokban több labdát csapnak le.

Ha tetszett, akkor a te filmed:
- Strange Wilderness - Vadbarmok (2008)
- Tom Cats - Vad kanok (2001)
- Bachelor party - Agglegény parti (1984)
- The Hangover - Másnaposok (2009)

4/10 Kb.

2013. november 21., csütörtök

The 25th Reich - A 25. birodalom (2012)

The 25th Reich - A 25. birodalom (2012)

A mozifilm posztere erősen emlékeztet a hetvenes évek háborús filmjeinek festett posztereire. Szép munka.


Stephen Amis "háborús" agymenése a nyolcvanas évek stílusában. A tipikus "olyan szar, hogy már majdnem jó.
A trailer vágását tanítani lehetne. Első megtekintésre tényleg úgy tűnik, hogy a film egészen nézhető. :)

Ez a film nagyon komolyan átvert engem. Már ezért kicsit több pontot ér. Nem tudom, hogy szándékos volt e, de az én változatom képi világa egy az egyben felidézte számomra a nyolcvanas évek B sci-fi filmjeinek a világát. Ehhez még rájött a hangulat és Ricky Edwards egyáltalán nem rossz filmzenéje, amely néha erősen emlékeztetett John Williams munkásságára, csak olcsóbban. Az első harminc percben simán bekajoltam, hogy egy nem túl eredeti háborús filmet nézek. Még jó, hogy valahol már olvastam pár sort a filmről, így vártam a csodát. Nálam az időutazásos filmek egyébként előnnyel indulnak, tehát ennek is adtam esélyt, hogy élvezzem.
Ez a jelenet nem a Ryan közlegényből van. A 25. birodalom fényképezése nem rossz.

Én kérek elnézést, amiért összességében élveztem ezt a baromságot. A magyar szinkronos változat ellen szólt, hogy a filmzene túl hangos volt, elnyomta a párbeszédeket, viszont a színészeink egészen sokat tettek hozzá a színészi játékhoz a hangjukkal. Csak azért bírtam amúgy végignézni a filmet szinkronnal, mert a lejátszóban átállítottam valamit, ami felerősítette a szöveget és elnyomta a zenét.

Szóval, az első félóra simán lecsúszott. 5 katona kimegy haláltökére, feladatuk, hogy az elszaporodott puma támadások ellen lépjenek valamit. Az öt figura öt különböző, eltúlzott karakter. (Rajtuk kívül tényleg nincs több szereplő.) Az öreg harcedzettől a panaszkodó zöldfülűig bezáróan. Utánanéztem; csupa olyan színészt találtak, akik itt-ott előfordultak filmekben, ám még azt sem lehet rájuk sütni, hogy "másod-élvonalbeli". Azért az kemény. Pedig a többségük jól megoldja a feladatát. Csak az egyikük játékát éreztem már-már ripacskodónak. Majd írd meg, szerinted kire gondoltam...
- Bassza meg, mi akkor most el vagyunk árulva???

A lóláb a harmincadik perc után lógott ki. Akkor megjelentek a CGI lények - amiket elsőre mutáns pumának néztek - és akkor sejteni kezdtem, hogy nem egy számomra eddig rejtőző nyolcvanas évekből előtört sci-fit nézek, hanem valami Asylum produkciót. Gyorsan utána néztem a készítési dátumnak: 2012

2012? Menj már, pedig de jó múltidéző hangulata van. Mindegy, ettől még próbáljuk élvezni. Egyre kevésbé volt hozzá türelmem.

A pumák odacsalásához kapnak segítséget; egy otromba szerkezetet, ami hangrezgés útján - vagy mi - odacsalogatja a pumát és már csak le kell lőni. A gépezet beindul és katonáink sorra elájulnak. Akkor sejtjük már, hogy bajban vannak. Mire feleszmélnek, kiderül, hogy egyikük egy titkos kormánykísérletre kapott engedélyt, ami időutazásról szól. Felvetődne a kérdés, hogy ha olyan fene nagy kísérletről van szó, miért olyanokkal ment vissza, akik semmit sem tudnak az egészről, ám erre később választ kapunk. Egyelőre karaktereink szédelegnek az erdőben, néha lövöldöznek kicsit és konfrontálódnak egymással.

Az utolsó negyed óra pedig totális agyfaszt hozott. Egyik katonánk akciója sikeres lett és lépett a múlt titkával, míg többiek visszatértek az időben. Ekkor láthatunk pók robotokat, náci anál fickent, gagyi vágást, akciót, halált, zombit és egy erősen Iron Sky-ra emlékeztető bázist is. Szóval szépen, pofátlanul közel kúszik hozzánk a film és aztán ordít egyet, letépi rólunk a takarót és belefingik az arcunkba. A csúnya, hogy egynek simán elment, hiába a buta párbeszédek és logikátlannak tűnő jelenetek. Ezek egy része később nyer értelmet, sőt némi karakterfejődést is észrevettem.
- Ne bassz!!!

Hab a tortán néhány ostoba jelenet, amiken a végén már széles szájjal röhögtem. Csak egy: Főszereplő kiugrik a robot elé, és lő. De besül a fegyver. Éppen csak túléli, de nem mutatják, hogy fegyvert cserél, hanem a vége főcímig fogdossa a szar gépkarabélyt, cseréje helyett.

Apropó, vége főcím; az első óra után kezdtem sejteni, hogy talán nem kapok valamennyi kérdésemre választ ebben a filmben és a megérzésem bejött, mert a stáblista - kicsit hajazva a grindhouse filmes sorozatokra - folytatást ígér. Ajvár!

Egyéb:
A filmet Ausztráliában forgatták. Először úgy gondolták, hamar végeznek, hiszen az egész filmnek csupán 5 szereplője van, de hamar kiderült, hogy hegyek között forgatni elég problémás. A filmet amúgy nem a tippem, az Asylum készítette, hanem három másik cég, melyből kettő gyakorlatilag a film miatt jött létre. Szerintem Stephen Amis, ha kap elég pénzt és időt, egészen fogyasztható filmeket fog összedobálni, mert bár a "25. birodalom" nem nagy durranás, egyszer simán végig bírtam nézni, kikapcsolás nélkül és érezni benne némi tehetséget. A színészvezetés még döcög, a történet meg-megbicsaklik, ettől függetlenül van benne valami.
"Itt" vérzik el a film. A trükkökre nem volt elég pénz, ami látszik a végeredményen.

Figyeld:
- Anal fuck ala robo (Na, ez verte ki nálam a biztosítékot...)
- Updike tizedes színészi "játékát"
- Az utolsó 5 perc. (Az kemény!)

30% fölé. Csak azért nem több, mert többet nem valószínű, hogy megnézem, de nem csalódtam benne nagyot.

Ha megnéznéd: A  2 5.  B I R O D A L O M

2013. november 20., szerda

Planes - Repcsik (2013)

Planes - Repcsik (2013)
Sajnos, a mese pont olyan, mint ez a poszter: Már valahol látott felirat variációja, néhány felhő, de amúgy üres légben.
Ez sem túl fantáziadús megoldás... De a Disney felvállalta, mert előre kiosztottak maguknak egy csillagot.

Klay Hall animációs altatója gyerekeknek, amin még ők sem szórakoznak túl jól. Sokat elárul amúgy a rendezőről szerintem, hogy eddig főleg idősebb korosztálynak készített rajzfilm-sorozatokon edződött. A gyerekekhez még nincs sok érzéke.

Rég láttam ilyen unalmas mesefilmet. A legtöbbet... rosszul fogalmaztam... a legjobban hype-olt mesék megtekintésére veszek némi fáradtságot. A "Repcsik" esetében a fáradtság pedig elnyomott a huszadik perc körül, ezért második megtekintés után láttam a filmet.

Gyakorlatilag, ha pár sorban akarnám véleményezni, akkor ez a "Verdák" repcsis és lebutított változata.

Itt nincs komoly kerettörténet, illetve a karaktereket nem dolgozták ki annyira. Már a trailer lebuktatta a film ötlettelenségét. Itt nem nascar versenyt kell nyerni, hanem egy - hűha, hát nem körbeutazzuk a világot??? - még nagyobb eseményt! És ha sikerül, akkor teljesül Dusty, a kis mezőgazdasági-gép álma, hogy versenyképes hős repülő lehessen.
Szomorú, hogy a legviccesebb karaktereket szinte átemelték egy másik Disney meséből, és még csak nem is repcsik.

A világutazós ziccert szinte nyom nélkül kihagyják. Néhány akcentus, pár háttérkép és azzal annyi, pedig mennyi potenciál lenne a szituban.

A gonosz nem elég fifikás, a mellékszereplők nem elég jópofák, a szerelmi szál nem elég elsöprő. Az egész film takaréklángon ég. Az imdb adott nek egy 5ös fölét, de nekem ez max. 30%. Feliratosan láttam, ezért elképzelhető, hogy egy minőségi magyar szinkronnal dobni lehet a mesén, de ahhoz nagyon komoly munka kellene.
- Ne merd fikázni a történetemet, mert ledarállak!!!

Amit mostanában láttam meséket, azok sem nagy durranások - számomra legalábbis (A zöld urai (Mi ez, valami film a könnyű drogról???) és a Turbó (Kb. mint a Repcsik, csak csigával és háromszor annyi poénnal!!!), de köröket vernek erre az elsietett koncepcióra. Egy jó animációs filmhez a legkevesebb négy év kell, meg az előkészületek. A film nézése közben arra gondoltam, hogy itt cakk-pakk egy évet öltek az elkészítésbe. A végeredmény úgy néz ki, hogy a Disney leányvállalata összecsapta a munkát, ám a röhej, hogy a belefektetett dollárhegyeket már visszatermelte, hiszen a gyerekek simán kisírják az ilyen mesék jegyárát. Azután meg azért sírnak, hogy mennyire unalmas... Csak ne legyen kedvük a második (sem nézőnek, sem készítőnek) részhez. A második rész ötlete már a "Verdáknál" is bukta volt, pedig ott az első rész miatt még volt benne fantázia. Itt már az eredettörténet fantáziátlan. Ez olyan "Verdák 2." utáni trágyázó repülőgépes.
Természetesen a "Verdák" után ebben szintén megtalálható az idősebb mentor a sötét múlttal flashback-kel.

Figyeld:
- A mozielőzetest és akkor már meg sem kell nézned a filmet.
- A fájón ötlettelenséget.
- Milyen kevés kikacsintás és felnőtt poén akad a filmben.
- Az alagút kontra vonat jelenet legalább érdekesre van vágva.

The Descent - A barlang (2005)

Röviden: Descent - A barlang (2005)

Neil Marshall klausztrofóbiás csajfilmje.

Salvador Dali egyik munkáját idéző filmposzter


Sarah (Shauna Macdonald) és Juno (Natalie Mendoza) jó barátnők, de kicsit eltávolodtak egymástól, amikor egy hegyi rafting után, hazafelé tartva, Sarah elveszíti a férjét és kislányát. Juno ösztökélésére, Sarah nővérének, Beth (Alex Reid) közvetítésének köszönhetően, végül ráveszik a fásult lányt, hogy néhány barátnővel együtt kicsit kalandozzanak Észak-Karolina egyik ismert barlangrendszerében. Azt nem sejthették, hogy Juno több izgalmat akar, ezért egy másik, feltérképezetlen barlanghoz irányítja őket, ahol életük legvéresebb kalandjába csöppenek. Először elzáródik előlük a külvilágba vezető út, majd megjelennek a barlang igazi lakói.
És ez még nem a legdurvább rés, amin át kell préselődni.

A filmet moziban láttam és azóta is maradandó filmélményként emlékszem rá. Már a főcím alatt érezhető a feszültség, főleg Sarah drámája miatt. Ha kicsit jobban figyelünk, már láthatjuk jeleit annak is, ami végül a barátnők közötti konfliktus kirobbanásához vezet.
Tolkien Uruk-hai serege életre kelt.

A filmesek barlangokat nem tudtak a természetben használni a forgatáshoz, annak veszélyes volta miatt. Még tapasztalt hegymászókkal, barlangászokkal sem egyszerű filmet készíteni akció közben, főleg nem színésznőkkel. Hat nagy díszlet készült el, melynek falai között rögzítették az eseményeket. A jó rendezésnek és fényképezésnek köszönhetően, néha egészen fenyegető a film atmoszférája.
Juno még a film végére is dögös maradt.

A hat főszereplő mind jól alakít. Persze van kötelező nagyszájú és van a szokásos viszonylag kezdő karakter. A szörnyek pedig nagyon jól néznek ki. A horrorfilm történetének egyik legjobb kamu élőlényei. (Ha nem számolom ide a fantázia teremtményeket, csak az elvileg "létező" lényeket.)
 Talán a '76-os Carrie-t idézi? 

Kicsit zavaró volt számomra, hogy a kötelező gyenge karakterek mellett a két főszereplő a film végére gyakorlatilag átment terminátor üzemmódba, ellenben a film vége csattanója - az európai változaté, ami sokkal pesszimistább, mint az amerikai finomítás lett - adott annyi pluszt, hogy a "Barlang"-ot egy remek túlélő horrornak tekintsem.

Sarah, miután elveszített mindent, élni akar és gyakorlatilag megszüli a föld...
A zene David Julyan munkája. Tényleg nem sok jellegzetes momentum van benne, de a film képei alatt eszméletlen erős a hatása, főleg, ha nincs letompítva a hangfal. Julyan erőssége a hangulatkeltésben teljesedik ki. Egy ismert zenei tételt nem tudok a nevéhez párosítani, ennek ellenére emlékszem, hangulatilag sokat tett pl. "A tökéletes trükk" című misztikus drámához.


80%



Figyeld:
- Néhány lyuk, amin átmásznak, tévén keresztül nézve sem gyere be.
- Marshall nyers vérkezelése.
- Hangulat

A végére pedig álljon itt két poszterváltozat és egy részlet David Julyan erős filmzenéjéből.

2013. november 11., hétfő

Red 2. (2013)

Red 2. (2013)
imdb adatlap

A szereplők nevei nem sorrendben olvashatóak!


Rend.: Dean Parisot

Fősz.:
Frank - Bruce Willis
Marvin - John Malkovich
Sarah - Mary-Louise Parker
Victoria - Helen Mirren
Bailey - Anthony Hopkins

A második rész több izgalmat ígér, mint az első - hiszen a második részekre általában össze szedik magukat a készítők, ha már nekiláttak - mégsem lett nagyobb durranás, mint az első etap. Habár a történet folyása egy sokkal durvább veszély irányába halad homlokegyenest, mivel hőseink jól szerepelnek a világ megmentésében, összességében a Red 2. végül sokkal haloványabb lesz akcióügyileg, mint idősebb testvére.
Frank és Sarah kezdenek komolyan összecsiszolódni. Sarah élvezi az ex-ügynök pasija tesztoszteron szintjét, csüng minden szaván. Tudja jól, amíg együtt vannak Frank-kel, semmi baja nem történhet az égvilágon. És az milyen uncsi már?!
Láttunk már ilyet máshol: pl. Az utolsó akcióhős
Kapóra jön Marvin megjelenése, aki persze még benne van a "világ megmentése" bizniszben és természetes, hogy olyasmibe keveredik, amiből csak Frank segítségével tudna kikecmeregni.
Frank már fáradt, a lúdtalpa sajog, szívesebben teázna otthon, Sarah oldalán, belefeledkezve a teába és édes süteménybe. Sarah azonban Marvin megjelenésének pillanatától olyan, akár a sütőbe tett lepényhal; be van sózva. Szép dolog a középkorú szerelem, ám a viagra fogyóban, így a hálószobai akciókat valami "kézzelfoghatóbb" izgalomra cserélné az eddig inkább Cosmoplotan-en szocializálódott amerikai ex-szingli diszpécserhölgy.
Láttunk már ilyet máshol: pl. Kardhal 
2:1 arányban Franket leszavazzák és kezdődhet a móka.
Persze kell némi ellen:
Egy keleti (Byung-hun Lee) és egy nyugati bérgyilkos (Neal McDonough). Mindkettő profi a szakmájában. Frank egyiküket még ismeri is, és ami tőle idegen, kiveri a víz. Sarah bőszen törölgeti gyöngyöző homlokát.
A feladat; Megmenteni az enyhén őrült tudóst (Anthony Hopkins), majd segítségével kiiktatni egy korábbi találmányát, amely képes a térképek zöld területeit hamuszürkévé változtatni.
Közben jönnek a már ismert mellékszereplők, akikre sok idő nem jut, hiszen nem négy órás a film, csak alig kettő. Épp ezért pár remek jeleneten kívül nem sokáig élvezhetjük sem a "Béka" (David Thewlis) kulináris élvezkedését, sem Ivan, az egykori orosz kém (Brian Cox) akcentusát.
Persze egy jó kémfilm nem működik árulás és pálfordulás nélkül. Kapunk ebből is, abból is. Hogy Sarah vérnyomása a plafonig szökjön, még megismerjük Frank múltjának egyik homályos g-pontját, az orosz ügynöknőt (Catherine Zeta-Jones), de Frank egy jellem, így a töltött-káposzta felmelegítésére nem jut elég idő.
- Frank, ez most komoly? Mellém ültetted ezt a dasenykát?

Sajnos a Red 2. semmiben nem tud ráverni az első részre. Míg, az egyben, ha a töltelék leszámítjuk, egy bérgyilkos követte Frank munkásságát és igyekezett lenullázni öregedő hősünket, Karl Urban személyében, addig most két megbízható színész ered a nyomába. Azonban hiába a Han-t játszó Byung-hun Lee akrobatikus ügyessége és Neal McDonough megbízhatóan jeges, szürke szemű mosolya, szerintem nem veszik fel a versenyt a Karl Urban által hozott, laza, macskaszerű terminátoros kisugárzással. Ketten együtt sem olyan hidegek, mint Urban volt egyedül, pedig McDonough esetében még belevittek egy csúnya gyilkosságot is, hogy nagyon utáljuk a karaktert, mégis, amikor végül elfogyott a dialógusa a filmből, kicsit megsajnáltam.
Sarah karaktere sokat fejlődött az első rész óta. Már nem az a tehetetlen, árral sodródó nőci, akit megismertünk. Figurája, amolyan kabalaként funkciónál. Amíg Frank a "nyakában" tudja, biztos lehet a sikerben, főleg, hogy Sarah már nem passzív üzemmódban nyomja, hanem Marvin gondoskodásának köszönhetően, mind jobban kijön belőle az asszonyállat. (Talán a harmadik részben már ő fogja belevinni Franket a tutiba.)
- Mi oroszok ezt adjuk borravaló helyett...!
Női oldalról Mary-Louise Parker simán elviszi a showt kolleginái elől, ezért Helen Mirren karaktere sokkal súlytalanabb lett, míg Catherine Zeta-Jones egyenesen a lepkesúlyba avanzsált. Talán majd a folytatásban többet domboríthatnak. (Ige, hiába tettek meg mindent az írók, hogy elhitessék velünk, egyikük nem partiképes a folytatásra, hiszen tudjuk, a kémek akár a macska, kilenc élettel rendelkeznek.) Hiába vitték többre amerikai kolléganőjüknél (Oscar-díj, blockbuster, jó házasság), itt csak asszisztálnak az események alá.
Akinek alakítását keveselltem és fontosságát megkérdőjelezem, az a "Béka". Nagyon kedvelem Thewlis egyértelműen tenyérbemászó pofáját, de itt, bár tudtam, ő amolyan James Bond mellék-gonosz, amit belőle kaptam, nekem nem volt elég. Annyira életszagú a borkóstolgató figurája, annyira vászonról lemászó, hogy őt például kifejezetten üdvözölném egy folytatásban.
Az enyhén lökött tudóst pedig Hopkins biztos kézzel hozza. Eszméletlen színész. Ahogy motyog maga elé, ahogy beszél, emlékeztet Hannibal Lecter kissé megborult unokatestvérére, akit eddig nem ismerhettünk meg - mivel Thomas Harris, a Lecter könyvek írója nem mesélt róla. Igazából meg sem lepődtem rajta, amikor kiderültek a motivációi.
Nem bírom a kötöttséget!
Ennek ellenére a film puskaropogás faktora számomra alatta maradt az első résznek. Hopkins karizmatikusabb, mint Richard Dreyfuss volt, korábban, mégis, pont mivel magányos farkas, a végső leszámolás így sokkal vértelenebb lett, mint Malkovich és Mirren ámokfutása volt, pár éve. Morgan Freeman hiánya csak azért nem annyira szembeötlő, mert valahogy a második részben is érzem a szellemét, hogy jelen van. Komolyan!
A történet ugyan kicsit bonyolultabbnak tűnik, de ez sem vált előnyére. Túl sok helyszín, túl sok szereplő, kevesebb tűzijáték.
Ettől függetlenül Dean Parisot akció-képregény-komédiája élvezetes szórakozás, egyszer feltétlenül látnod kell.
A befejezés klisés, könnyen kiszámítható, de még ez sem rontja el az előtte végigült közel két órát.
Ja, és játszik benne Bruce Willis...

Figyeld:
- Parker orálisan adakozóbb
- Hogyan kell a rendőrséget egy hűtőajtóval leamortizálni.
- Hopkins. Az az ember egy zseni.
- Az első részben tetszett, amikor Willis kilép a pörgő autóból? Nos, kapsz valami hasonlót. (Kár, hogy tucatnyi film, köztük a Wanted, már bemutatta)

Néhány érdekesség:
- Ernest Borgnine szerepét csak 2012.-ben bekövetkezett halála akadályozta meg.
- Három szereplő is játszott már Lecter filmben; Hopkins-t ugye nem kell bemutatni, de Brian Cox, aki itt Ivan, már előbb eljátszotta a Hannibalt "A vörös sárkány" első megfilmesítésében, az 1986-os "Embervadász"-ban. Parker pedig "A vörös sárkányban" játszotta Molly-t.
- A filmben Mirren megjegyzést tesz magára, hogy ő a királynő. Ez igaz, hiszen több filmben eljátszotta ezt a szerepet. :)
- Mary-Lousie Parkernek nagy napja volt a film a bemutatója, hisz sok országban együtt mutatták be másik filmjével, a R.I.P.D.-del, amit véletlenül nem az első Red rendezője forgatott le, Robert Schwentke? De!