2013. október 31., csütörtök

Machete kills - Machete gyilkol (2013)

Machete Kills - Machete gyilkol (2013)

Rend.: Robert Rodriguez
Fősz.: Danny Trejo, mint Machete



Ráizgultam a Machete szerves folytatására, de sajnos csalódnom kellett. A második rész sajnos semmiben nem vert rá az elsőre, talán csak a történet kerete tágult ki jobban. Meg talán több a húzónév, de ez részletkérdés.
A film legnagyobb hibái közé sorolnám, hogy először is nem éreztem úgy, hogy kaptam volna valami pluszt az első rész után. Megint vannak gonosz ellenségek, akciók, csajok, vér és sok fejlövés. Ennyi.
Másik hibája a filmnek, hogy összességében unalmas és humortalan. Ha a terv az volt, hogy egy amolyan trash paródiát hozzanak össze, mint az első, ez kifulladt a fárasztó önismétlésben.
Egyetlen jó dumára nem emlékszem a filmből, pedig most kapcsoltam ki a gépet.
Machete nem sms-ezik. Ez elment egynek. Machete nem twitterezik? Húha...
Több a dugható női árú, ennek ellenére mintha kevesebbet húzna meg a rossz-arcú ex-sittes filmes legenda. A pornózenei betét persze telitalálat másodszorra is, főleg, mikor egy filmes poén során kiderül, hogy a zenei téma nem igazán köthető a szexhez, elég, ha Machete éppen pucér. Ez volt az egyetlen rész, amikor felröhögtem.

Természetesen a legendás Machete megkap minden nőt, akit beleírnak a forgatókönyvbe... nagyjából.


A szereplők egy része nálam a csendes ripacs kategóriába ment át. Pl. Lady Gaga és Mel Gibson verőembere.
Machete szinte végig sodródik a forgatókönyv kínálta árral. Elküldik Á-ból B-be és végrehajtja a parancsokat. Videójáték figurává silányult, aki vagy gyilkol, vagy passzívan figyeli az átvezető videót. Vagy tucatszor meghalhatott volna a film során és csak a borzalmasan megírt forgatókönyv a ludas abban, hogy a necces helyzetek megoldódtak, ám azok is klisések.
Mintha egy rosszabb James Bond feldolgozást - pl. Moonraker - ötvöztek volna a Desperado-val. Fájón passzív Danny Trejo legendás figurája. Nem éreztem, hogy macsóságból bámul annyiszor a halál torkába, inkább, mintha lemaradt volna néhány fázissal, amikor harcolni kell és már késő lépni. Azért megoldódnak a kényes szituk, mert mindig jön egy felmentő "sereg".

Lady Gaga karaktere akár Blondie átemelése is lehetne a Sin City-ből. Kár, hogy "alteregói" tökösebbek.


Furcsa számomra, hogy két darab, pár perces jutalomjáték többet ért szerintem, mint Danny Trejo teljes jelenléte. Cuba Gooding Jr. és Antonio Banderas rövid baromkodása nálam elvitte a show-t.
Alexa Vega eszméletlen kis puncivá nőtte ki magát, ám, hogy tehetséges színésznővé cseperedett a "Kémkölykök" sorozat óta, nem ebből a baromságból derül ki.

Alexa Vega nem játszik a filmben, inkább, mondjuk úgy: jelen van.


Amber Heard viszont jól szerepelt. Dögös és szexi. Kár, hogy amint meglátjuk, tudjuk, hogy "sáros".
Michelle Rodriguez rajtamaradt a cuccon. Első filmjében, "A bunyós csaj"-ban felvett egy imázst és azon rajtamaradt. Az első rész szemkilövése után nem tudott meglepni az ismételt fejlövés...
Carlos Estevez, mint Amerika szexmániás elnöke poénos választás, ha jobban kihasználják a színész körüli hype-ot. Így csak egy egykor fényes jövő elé néző csillag pislákolásának vagyunk tanúi.
William Sadler ismét rosszfiú. Azt hinnénk, megkeveri a szart, ami nem sikerül, mert annyi név van a stáblistán, hogy sajnos, aki tehetséges vagy érdekes karakter lehetne, arra kb. 5 percnyi filmidő jut.

Itt kezdődik a harmadik problémám. A film szereplőinek 80%-át lelövi a maradék 20%. Szinte nincs olyan szereplő, karakter, aki miután megjelenik a képernyőn, ne halna meg perceken belül. Aki ennél többet kapott láthatóságból, az meg biztos nyírja a többieket. Meglepődtem, hogy a vége lövöldözésnél nem hullottak el a statiszták mind egy szállig, mint ahogy egy jobb John Woo filmnél megszokhattuk.

Páncélozott jármű. Persze megtámadja a sok kis alukasztnis szar. 


Machete néha aktiválja magát, ennek vége némi vérfröccs, de passzív üzemmódban meglepően "vértelen".
Mel Gibson lubickol szerepében, a megalomán és enyhén jövőlátó Luther Vuz, fegyverkereskedő és terrorista figurájában. Kár, hogy ez kimerül abban, hogy magyarázza a bizonyítványt.
Jessica Alba indokolatlanul kis szerepet kapott. Annyira, hogy ha nem láttuk az első részt - miért, van olyan - akkor érzelmileg nem is tudunk ráhangolódni főszereplőnk lelkében dúló viharaira.

Na, ki van még benne?
Tom Savini is kapott pár perc ál-szerepet. Gyakorlatilag csak azért írták bele a filmbe, hogy felidézzék az első részbeni figuráját. Súlytalanul tűnik el az akció közben. Mint sokan mások.
Fejlövés, haslövés, fejlövés.
Kb. ez történik bárkivel, akit meglátsz a vásznon.

Ez 2010-ben szórakoztató volt, némi nosztalgikus másolt videós korszak érzéssel, mostanra viszont kipukkadt a lufi, lefőtt a kávé.
A Machete gyilkol uncsi akciófilm, ami csak a felnőni képtelen rajongókat célozza meg. Aki kicsit többet vár az első rész után, elvileg csalódni fog, mert bár több a CGI, mint az első felvonásban, ez még nem tölti ki az ötlettelenség hézagait. Az a pár kaszabolós rész meg nem viszi el a hátán a filmet.
Az első rész szikés bélkivágós jelenete pl. köröket ver szerintem mind látványban, mind kivitelezésben az itt látható helikopteres-pörgős nyakmetszésre és/vagy az áramba nyúlkálós pörkölésre is.

A humort apró cseppekben adagolják és alig valamivel értékelhetőbbek, mint a fingós-böfögős viccek. Pl. egyenesen unalmas volt, amikor a tolószékes fickót szarrá lövik és végül, biztos, ami biztos, valaki még egy rakétával is megkínálja. Értem én a trashfilmek koncepcióját, csak úgy látszik, kiöregedtem belőlük.
A csillagok háborújás filmes kikacsintások pedig erőtlenek, bár, még elképzelhető, hogy a film által sejtetett Caprio-s szál behozásával megjátsszák a "Star Wars" filmek legnagyobb katarzisos jelenetét is a harmadik folytatásban; Machete, én vagyok az apád!

Ezt a járművet csak a Star Wars rajongók behúzása miatt tették a filmbe.


Meg sem lepődnék.
Egyre inkább úgy érzem, hogy Rodriguez kifogyóban van az ötletekből. Jól sáfárkodik a grindhouse és trash szemetek megidézésével, viszont hiányolom azt az eredetiséget, amivel berobbant.

Hirtelen ennyi.

Nem pontozom, mert lehúznám.
Lesznek rajongói, pedig, sajnos úgy érzem, aki látta az elsőt, annak sok újat nem adott ez a folytatás.

Nálam max. 10/5

Csak lehúztam...

Ha megnéznéd: M A C H E T E  K I L L S


Kultfilm: Tremors - Ahová lépek, szörny terem (1990)

Tremors - Ahová lépek, szörny terem (1990)






A poszter magyar változata


Rend.: Ron Underwood
Zene: Ernest Troost
Forgatókönyv: S. S. Wilson, Brent Maddock
Fényk.: Alexander Gruszynski

Főszereplők:
Kevin Bacon - Valentine McKee
Fred Ward - Earl Bassett
Finn Carter - Rhonda LeBeck
Michael Gross - Burt Gummer

Első áldozat: Fred apó (Michael Dan Wagner) - az első áldozat holtteste nem ad magyarázatot a rejtélyre, hiszen nincs rajta semmilyen külsérelmi nyom. Az öreg Fred egyszerűen felmenekült egy elektromos toronyra és kiszáradt. (Mondjuk puska volt nála, így az is rejtély, miért nem hívott segítséget puskalövésekkel, hiszen Perfection City nem túl hatalmas területen fekszik, hegyektől övezve. Egy lövés mérföldekre elhallatszik.)

Ha készítenék 10-es listát az állatos horrorfilmekről, akkor ez a mű egészen biztosan szerepelne rajta, annak ellenére, hogy a benne szereplő "állatok" a valóságban nem léteznek. A film felépítése erősen emlékeztet két másik lista tagra; A cápa, Madarak.
Ebben is megismerünk szimpatikus szereplőket, fokozatosan, mérnöki pontossággal adagolják a feszültséget, lassan kihullik pár mellékszereplő és végül a főhősünk leszámol az ellenséggel.
Hirtelen összedobva egy hármas listát talán pont ez a három, különböző évtizedben készült film kerülne a listám első helyeire.

A második áldozat, Edgar (Sunshine Parker) halála csak tovább növeli a rejtélyt, de annyit már tudunk, a veszély a talpunk alól várható.

Történet:
Val(entine) McKee (Kevin Bacon) és cimborája Earl Bassett (Fred Ward) trógerolnak a hegyek által körbevett poros kisvárosban. (City of Perfection, lakosság 14 fő, alapítva 1902-ben) Szó szerint elvégeznek minden szar melót, míg végül elegük lesz a céltalan és hasztalan feladatokból. Felcuccolnak, hogy áttegyék székhelyüket a következő, több élettel kecsegtető Bixby-be. Alig indulnak el, amikor az alig tucatnyi szomszédság egyik tagjának holttestére bukkannak. Elsőre értetlenül állnak az eset előtt, és mivel újabb rejtélyes gyilkosság történik, másodszorra is. Már csak az az egyetlen céljuk, hogy elhagyhassák a városkát, ami sajnos furcsa és véres véletleneknek köszönhetően, nem sikerül. (Az egyetlen kivezető utat eltorlaszolja egy sziklaomlás.)
Mire megismerjük a riadt közösség valamennyi tagját, kiderül a veszélyforrás kiléte is. A cselekmény nyílegyenesen halad a végső "csata" felé, közben pedig néhányan elhullanak. Vajon sikerül e Val-nak és Eral-nek eljutnia a több állással és pénzzel kecsegtető Bixby-be, vagy mindannyian az ismeretlen állatok áldozatai lesznek?

Burt (Michael Gross) közelről megnézi Earl kisteherjére tekeredett Grabboid-ot. Walter (Victor Wong) később erősen próbálkozik a névadással. "Kígyórém"

A film eszméletlenül precíz szerkezettel rendelkezik. Nagyon tudatosan építették fel. Szépen adagolva ismerjük meg mind a lakosságot, és ugyanolyan kimérten kapjuk a haláleseteket is, míg végül megismerjük azok okozóit, az "állatokat". Talán ezért is többször újranézhető a film.
Néhány karakter kapta az áldozat szerepét, őket nem ismerjük meg, de ahogyan haladunk előre a cselekményben, az áldozatok mind többet tudnak magukból megmutatni. (Az első áldozat már eleve halott, mikor ráakadnak. Amit megtudunk a karakterről, az néhány mondat a főszereplők szájából. A második áldozat ugyan még él a jelenet elején, de szövege nincs. A harmadik áldozatok, az útépítők már reakcióba kerülnek főszereplőinkkel, legalábbis abban, hogy Earl-ék megszólítják őket, csak azután hallnak meg. A negyedik áldozat, a dokiék, akikkel pedig korábban főhőseink már komplett párbeszédet folytatnak le. Tehát szépen emelkedik a fontossági faktor, míg végül már olyan áldozata lesz a támadásnak, aki érzelmileg is közel tudott kerülni a nézőhöz. Ez a tudatosság jellemzi a filmet végig. A gondos előkészítésnek köszönhetően ismerjük meg a hegyek között szeizmográfokat vizsgáló egyetemista lányt, Rhonda LeBeck.et (Finn Carter), akivel Val kezdetben nem szimpatizál, míg végül az események hatására közelebb kerülnek egymáshoz, a csókig jutva.
A szörnyeket szintén lineárisan ismerjük meg. Kezdetben csak sejtetik őket, hogy ott van "valami". Azután egy kisebb részüket látjuk, míg végül szerencsénk van az egész döghöz.

Earl és Val szerencsének köszönhetően halálba hajszolják az első Grabboid-ot. Rhonda pedig, ha már ott van, kicsit tanulmányozza a szörnyet.


Ron Underwood első mozifilmje volt a Tremors. Tehetsége nem a védjegyszerű stílus felépítésében látszik meg, hanem a jól kiválasztott történet aprólékos, precíz felépítésében. Későbbi filmjei két kivétellel, sem sikeresek, sem kultikus rangba nem emelkedtek. Mert bár lehet, véleményünk nem egyezik, a Tremors igenis kultikus darab. Könnyed kikapcsolódás a borzongani vágyóknak és aki szereti a humort, az is talál benne kedvére való momentumot.
Underwood két sikeresebb mozifilmet dirigált le később: Az "Irány Colorado!-t és a "Joe, az óriásgorilla" 1949-es kalandfilm újráját (remake). Rögtön utána dirigálta le Eddie Murphy legvitatottabb filmjét, a Pluto Nash-t, amely a filmes világ dobogós buktája lett és kettévágta Underwood pályáját. A Murphy sci-fi pénzügyi sikertelensége után a rendező nem kapott többé lehetőséget a bizonyításra és megrekedt a B filmek, televíziós produkciók és sorozatok háromszögében. Ha nem akart volna olyan sokat markolni Murphy nevével, talán még ma is gyártja a közepes, ám szórakoztató mozikat.

A főhőseinket felkergették egy sziklára. (Fred Ward, Finn Carter, Kevin Bacon)

Kevin Bacon ekkor már jegyzett színész volt az "Étkezde" című enyhe "American Grafitti" utánérzésnek és a "Footloose" - Gumiláb című zenés-táncos őrületnek köszönhetően, de még az "Egyenesen át" előtt. Utána pedig becsúszott az A listás liga perifériájába. Később volt interjú, melyben ezt a "földalatti férges filmet" karrier-jének a mélypontjaként értékelte. A hálátlan kutya! :)

Fred Ward ekkor már közel húsz éve dolgozott a szakmában, mégis, talán a "Remo Williams" filmet leszámítva, ez volt az igazi jutalomjátéka. Mióta ebben a filmben láttam, azóta jegyeztem meg a nevét és kedvelem.

Finn Carter 2005-ben játszott utoljára filmben, ám a legsikeresebb munkája a "Tremors" maradt. Kár, mert bár nem klasszikusan szép nő, van benne báj. Illetve... volt.

Megemlíteném még a Walter Chang-ot játszó Victor Wong-ot, aki a kilencvenes évek videokazetta másolós időszakának fontos darabjaiba csúszott bele; "Nagy zűr kis-Kínában", "A sötétség fejedelme", "Az aranygyermek"
A másik, akiről egy mondatot írnék, Michael Gross, aki az első részben mint Burt Gummer írtja az ellent, de később egyéb karakterként tért vissza az eseményekbe. Egy kedves sorozatot leszámítva "Családi kötelékek" ez a sorozat lett Gross legismertebb munkája.

Michael Gross és Reba McEntire páros nagyon jól működik, mint fegyvermániás házaspár. Reba McEntire amúgy country-énekes és ez volt az első filmszerepe.

A film utóélete:
Az első rész nem túl hangos sikere után további három epizód készült el, már videókiadásra és egy hamar kifulladó sorozat, 2003-ban. Az egyetlen összekötő kapocs az egész franchise-ban Michael Gross, aki végigvitte mind a négy részt és a sorozatot is, előbb fegyvermániás mellékszereplőként, míg végül már főszereplője lett a szörny-irtásnak.
Bacon egyeztetési okok miatt kiszállt a második részből és ugyan Fred Ward még benne maradt a második folytatásban, harmadszor már nem tudták rávenni a mókára, mert a színészt nem érdekelte többé a project és a beskatulyázást is el akarta kerülni.

A villás emelő viszonylagos biztonságából lehet céllövőldézni a szörnyre.

Érdekességek:
A film a mozibemutatója jócskán elmaradt a sikertől, viszont a videómegjelenés megháromszorozta a bevételeket.
Leforgattak egy alternatív befejezést, amelyben Val és Rhonda nem "jönnek össze".
Ez volt a Burt feleségét alakító Reba McEntire, amerikai country énekesnő, első filmszerepe.
A filmbeli, völgyben meghúzódó porfészket "Perfection Valley"-nak nevezik és két hónap alatt építették fel a forgatáshoz.

Figyeld:
- A szépen felépített cselekményt és Bacon-Ward párost.
- A szög beverése a karóba emlékezetes pillanat. (Hogy sikerült annyiszor mellé ütni, míg végül az utolsó lendületes ütéssel beverték?)
- Victor Wong, mint bepróbálkozós üzletember: - Hallod, hogy zörög a hűtő? Mi lehet? Lehet, hogy kikoptak a csapágyak?

10/9

Ha megnéznéd: T R E M O R S

Poszter mustra: A világhálón itt-ott fellelhetőek rajongói munkák a "Tremors" témában. Ezekből szemezgettem:










Az amerikai változat, amelyen kicsit megváltoztatva szerepel a szörny, amolyan "Jaws - Cápa" utánzatként.










Ez a változat talán a legminimalistább mind közöl. Csupán a felirat M betűjébe rejtett szeizmográf kilengést imitáló villám, ami azt sugallja...
Valami van a föld alatt...
Egyszerű és zseniális.




Még mindig a minimalizmus jegyében, a "Kígyó" játékot idéző kialakításban. A szörnyeteg alulról közelíti meg az embert jelölő piros pontot. Eszméletlen kifejező.












Még mindig egyszerű, de azért már több az információ ezen a változaton. 













Egy fesztiválra készített plakát változat. Még mindig nem túl bonyolult. 











Akár egy képregény borítója, amire ez a poszter emlékeztet. Már szerepelnek rajta hőseink és a cikk-cakk vonal egyszerre jelzi a szörnyeket és a föld repedéseit. A fekete-fehér rajzon jól kijön a szörnyeket megkülönböztető sárga szín.












A film egyik jelenetét alapul vevő, fekete-sárga (veszélyt jelent az állatvilágban ez a kombináció, gondolj csak a méhekre) színekből rajzolt változat, amelyen hőseink a sziklákon menekülnek a szörnyek elől. A rajz fekete alakzatai egy halálfejet formáznak. Később rengeteg horrorfilm használja fel majd a halálfejet, egyéb formákba, képekbe rejtve: pl: A barlang)











Ismét egy poszter, amelyik a film egyik fontos jelenetét idézi meg, a sziklákon való ugrálást. 










Leginkább flash játékra hajazó változat, ez a platformjátékokat megidéző, oldal nézetes, menekülős poszter. A nyolcvanas évek játéktermei tele voltak az erre a koncepcióra kihegyezett, olcsó és buta játékokkal. Balról menekülsz, jobbra tartasz és az ellenség mögötted érkezik.
A felirat pedig: Kő, papír, olló, halál...










Kicsit a hetvenes évek olasz giallo posztereit megidéző rajzos variáció. A képen a mellékszereplő Mindy (Ariana Richards) ugrál önfeledten a városka főútján, mögötte pedig érkezik a rettegés. Később a kislány végig sikította a Jurassic Parkot.

2013. október 25., péntek

Plágium? - Amigos... - This Is The End

Két filmposzter és nagy hasonlóság.
A 2011-es Amigos...
Három jóbarát?


A 2013-as "This Is The End"
Az amerikai fiúk mindjárt dupláztak, de nagy a hasonlóság.

2013. október 24., csütörtök

Kultfilm: Escape From New York - Menekülés New Yorkból (1981)

Escape from New York (1981)






Rend.: John Carpenter

Snake Plissken - Kurt Russell (Nagy Zűr kis-Kínában, Halálbiztos, A dolog)
Az elnök - Donald Pleasence (Fantasztikus utazás, A sötétség fejedelme)
Cabbie, a taxis - Ernest Borgnine (Piszkos 12, A vad banda, Airwolf)
Brain, az agy - Harry Dean Stanton (Nyolcadik utas: a halál, Christine, Párizs, Texas)
A herceg, Duke - Isaac Hayes (South Park, Sorsjegyesek, zenei világ)
Hauk - Lee Van Cleef (A jó, a rossz és a csúf, Pár dollárral többért)
Rehme - Tom Atkins (Halálos fegyver, A köd, Halloween 3.)
Maggie - Adrienne Barbeau (Ágyúgolyó-futam, A mocsárlény, A köd)



Kultikus! Ezzel az egy szóval tudom jellemezni a Carpenter-Russell barátság második filmjét. Az első egy tévéfilm volt, Elvis Presley életéről, melyben Russell alakította a zenészt.
Carpenter filmje a korosztályomnak kultikus persze, hiszen sok mai fiatal nem nagyon nézi meg a kétezres évek előtti filmeket, mondván, az régi. Pedig milyen jó is az.
Mai szemmel kicsit poros, a trükkök - számítógép, repülőgépes jelenetek - gagyik, mégis, összességében bájos az egész. A történet egyszerű, akár egy gyors pofon. Ha korosztályom vagy, ismered. Most azoknak mesélem el pár mondatban, akik fiatalabbak nálunk.

A 80-as években még cool-nak számított a száj szélén lógó cigaretta.


A nem túl távoli jövőben - megértem, hogy ez ma már a nem túl távoli múlt és mennyire nem jött be... - Amerika kis szegletét elzárják a külvilágtól, falakkal veszik körbe és gyakorlatilag börtönné avatják. New Yorkot. A falakon körbe őrtornyok, fegyveresek. Aki bűnös, ide kerül és kijutni nem fognak többé. Lehet próbálkozni. Rendszer ellen teszel? Kapsz egy szabadjegyet a lepusztult városba. Anarchia és vér falvába.
Azután egy szép nap az elnöki repülőgép lezuhan a falak mögött. Természetesen az elnök az egyetlen, aki túléli, és, hogy még izgalmasabb legyen, van nála egy fontos magnószalag, amelynek lejátszása szükséges a világbéke megóvásának érdekében. Hú, biztos nagyon jó zene... Be kéne érte menni, de nincs az a kommandó, aki bevállalná.
Kapóra jön, hogy az alvilági berkekben is ismert marcona félszemű zsoldos és ex-katona, Snake Plissken némi balhéba keveredett, így van kit megzsarolni, hogy vagy kihozza az elnököt, vagy bent rohadhat a börtön-félszigeten. Biztos ami biztos, hogy legyen kellő motiváció, Snake ereibe küldenek egy mérget, ami záros határidőn belül fejti ki a hatását, nehogy főhősünk megunja a keresést és elkezdjen beilleszkedni új lakóhelyén.
Snake beindul, mint a gép, vitorlásrepülővel landol egy felhőkarcoló tetején és barangolni kezd a kihaltnak tűnő, a mélyben azonban végtelenül nyüzsgő és veszélyes világban.

Bár fél szemmel gyatra a térlátás, Snake mégis többnyire célba talál.


Ennyi a történet.

Némi háttér:
Carpentert az AVCO egy fantasztikus kalandfilm rendezésével nyaggatta, a Philadelphiai kísérlettel, de a rendező megmutatta a stúdió főnökeinek a "Menekülés" forgatókönyvét és azonnal zöld utat kapott.
Eredetileg Tommy Lee Jones-ban gondolkodott a stúdió, de Carpenter már dolgozott előtte Russell-el és látott benne fantáziát. Azzal, hogy kiállt a színész mellett, viszonylag hosszú és gyümölcsöző kooperáció vette kezdetét. Russell Charles Bronsont is kiütötte így a szerepből, bár ellene Carpenter már eleve a kora miatt ágált.
Az éjszakai külső jelenetek nagyját Illinois államon belül, Kelet Szent Louis-ban tudták rögzíteni, mert 1976-ban a fél város elpusztult egy tűzvészben. Valójában csak egyetlen jelenetet forgattak New Yorkban, ami nem csoda, hiszen a lepusztult környezet sehol nem stimmelt a városban.
Russell akkori felesége, Season Hubley apró szerepet kapott a filmben. Már együtt dolgoztak az Elvis filmben is és a "Menekülés" forgatása előtt adott életet a színésznő gyermeküknek, Boston Russell-nek.
Az elnöki gépet Arizonából szállították a forgatás helyszínére és el nem végzett papírmunkák miatt éjjel szerelték össze és reggelre el is kellett bontani. Ezen kívül több kamionnyi szemetet kellett a felvételek helyszínére hordani, hogy kellőképp hangsúlyozzák a szennyes és végletekig lepusztult város végső arculatát.
A film költségvetése meghaladta a 7 millió dollárt, így ez volt akkor a legnagyobb Carpenter büdzsé.

Első sor: Isaac Hayes, Harry Dean Stanton, Adrienne Barbeau (Na, ki feküdt le a rendezővel???)


Érdekességek:
A forgatás kedvéért Carpenter sokat egyezkedett a városi vezetéssel, mert egész kerületeket akart áramtalanítani.
A filmben használt aknafedeleket kicserélték fára a fém helyett, mert a kaszkadőrök nem tudták könnyen kiemelni a helyükből az első támadásos jelenet közben.
A taxis karakter, Cabbie (Ernest Borgnine) figuráját Nick Castle a későbbi Stephen King adaptációkban jeleskedő rendező találta ki. Castle sokat segített a film befejezésének a fazonírozásában is.
Színészek, akik közel voltak hozzá, hogy a legendás szerepbe kerüljenek, de végül ilyen-olyan okokból kiestek: Jeff Bridges, Kris Kristofferson, Charles Bronson, Nick Nolte, Tommy Lee Jones.
A film alapötletét Harry Harrison "Elátkozottak bolygója" című regénye ihlette.
Egy apró szerepben feltűnik a filmben Gerald Ford, amerikai elnök fia, Steven Ford.
Adrienne Barbeau halál jelenetét elfelejtették leforgatni, így a vágás során vette észre Carpenter, a színésznő  akkori élettársa, hogy így nem lesz egyértelmű, hogy mi történt Maggie karakterével. Végül kimentek az asszonnyal a garázsba és felvették azt a pár képkockát, amelyen Adrienne véresen fekszik a betonon.
A "herceget" játszó Isaac Hayes Oscar-díjat kapott a "Shaft" című blackpolation film főcímdaláért és sokkal később a South Park rajzfilmsorozat séf bácsijaként gyűjtött még több rajongót. Amerikában nagy népszerűségnek örvend a művész, de a magyar filmnézők zöme erről az alakításról emlékszik rá.
Snake elfogási jelenetét leforgatták, de végül kivágták a moziváltozatból. A youtube-on megtalálható a jelenet, de összességében lassítja a filmet és elveszi a figura "erejét". Milyen már, hogy a nagy Snake Plisskent olyan ostoba körülmények között elfogják?



Bár Isaac Hayes karakterét, a herceget kinyírják az első részben, a "Menekülés Los Angelesből" című folytatásban is elvállalt egy rövid cameot.

A hatalmas pankrátort (Ox Baker) nem volt egyszerű lenyugtatni.


A film elkészülte után főleg az olaszok igyekeztek a sikert meglovagolni és orrba-szájba készítették a hasonló történet vezetésű és a laza főhőst másoló filmeket, több-kevesebb sikerrel.

Kurt Russell mellett több filmes legenda is szerepet kapott a poszt-apokaliptikus moziban. Lee Van Cleef, a westernfilmek kötelező rossz-fiúja, Donald Pleasence, aki Kurt Russellhez hasonlóan Carpenter személyes kedvence, Harry Dean Stanton, aki már a "Nyolcadik utas: a halál" forgatásán találkozott a direktorral, Ernest Borgnine, aki olyan filmekben játszott, mint a "Piszkos 12" vagy a "Szuperzsaru".

Miért lett a film olyan sikeres? - Nagyon egyszerű. Snake Plissken igazi kívülálló. Nem velejéig rossz, de nem is jófiú. Ismeri a dörgést, van benne zsiványbecsület. Kurt Russell karaktere eszméletlen szimpatikus, pedig elvileg Snake egy gonosztevő. A történet pedig egyszerű és könnyen érthető, ezért meg lehet kedvelni. Adott egy marcona pasas, aki kénytelen számára ismeretlen terepen helyt állni, főleg erejére és szerencséjére támaszkodva. Sok balhéba keveredik, de végül teljesíti a feladatát és még a rendszernek is beint. Akciófilm a javából.
Kurt Russell interjúkban szokta megemlíteni, hogy kedvenc karaktere Snake Plissken. Tegyük hozzá, hogy Russell legismertebb és számomra legkedveltebb mozijai mind Carpenterhez köthetők. (A dolog, Nagy zűr kis-Kínában)

Donald Pleasence - Shakespeare színész vagyok! Mit vétettem???



10/9

Figyeld:
- Donald Pleasence játéka. Annyira komolyan vette a figurát, hogy komplett háttértörténetet talált ki az elnök figurájának, magyarázatot adva pl. az angol akcentusára. Carpenter ugyan elismerte a színész munkáját, de nem használta fel az ötletei zömét a filmben.
- A zene. Minimalista, szintetizátoros, komoly.
- A hangulat. Ha rászánod az időt és leülsz, kényelmes, magába tud szippantani. A második rész már nem annyira, pedig...

Baki:
Snake a film utolsó harmadában gladiátor harccal szórakoztatja a helyi populációt. Ellenfelét szerencsével tudja legyőzni. Ox Baker a halálos csapás után (lásd a fotót fentebb) teljes testsúlyával rádől a ring kötélzetére. Fejéből hiányzik a baseball-ütőből eszkábált buzogány. Pár pillanattal később, egy másik szögből már kényelmesebb pózban látható a pankrátor és az ütőt is látjuk kiesni a ringből, míg kicsit később ismét a fejében áll a fegyver.
Kezek bent, kezek kint. A ring-baseball szabályai nem egyértelműek halál esetén.



2013 körül felvetődött egy lehetséges Remake lehetősége, de semmi közelebbi hír erről. Pletykáltak Clive Owen közreműködéséről, oszt annyi.

Ciki:
Megmosolyogtató ez az aránytalanul nagy, egyfunkciós karóra, mely Snake maradék idejét jelzi. Ma már nem lenne trendi, hogy mindenki azonnal észrevegye Snake-en kívül. Gondolom, azért a nagy számlap, hogy a kamerában jobban mutasson a piros számsor. 


Köszönet az imdb.com-nak és a wikipédiának.

2013. október 15., kedd

Nick Hornby - 31 Dal (gyűjtés)

Nick Hornby: 31 Dal



Ha kedveled Nick Hornby munkásságát (Pop, csajok, stöbbi, Egy fiúról), előbb-utóbb bele fogsz botlani ebbe a rendhagyó könyvébe, amely gyakorlatilag 31 dal ajánlója, amit Hornby az életének a részének tekint. Dalok, melyek valamikor fontosak voltak neki, melyek nem hagyták nyugodni.
Az alig 170 oldalnyi munka tehát közelebb áll a zenekritikához, mint egy regényhez. Ezek után tényleg várható Stephen King bevásárló-listája.

Nincs kedved elolvasni Hornby könyvét?
Nem kötelező, de ajánlott.
Ettől függetlenül a dalokat összeguberáltam, mert engem érdekelt, mire izgul a szerző. A könyv magyar forgalmazásban kapható.
Mellékelem a dalok címét és ahol megtaláltam, ott a klippet is:

1. "Your Love Is The Place Where I Come From" - Teenage Fanclub



2. "Thunder Road" - Bruce Springsteen



3. "I'm Like A Bird" - Nelly Furtado



4. "Heartbreaker" - Led Zeppelin



5. "One Man Guy" - Rufus Wainwright



6. "Samba Pa Ti - Santana



7. "Mama You Been On My Mind" - Rod Stewart



8. "Can You Please Crawl Out Your Window?" - Bob Dylan



9. "Rain" - The Beatles



10. "You Had Time" - Ani DiFranco



11. "I've Had It" - Aimee Mann



12. "Born For Me" - Paul Westerberg



13. "Frankie Teardrop" - Suicide



14. "Ain't That Enough" - Teenage Fanclub



15. "First I Look At The Purse" - J. Geils Band



16. "Smoke" - Ben Folds Five



17. "A Minor Incident" - Badly Drawn Boy



18. "Glorybound" - The Bible



19. " Caravan" - Van Morrison



20. "So I'll Run" - Butch Hancock and Marce La Couture


Zombiegore (2003)

Zombiegore (2003)






Rend.: Maarten van Druten (rendezte? Viccelsz?)

Egy mondatban: "Szar, szemét, szar!"

Van Druten munkája nem vehető szigorúan horrorfilmnek. Bár az imdb előkelően horrornak aposztrofálja ezt a fekáliát, attól még ez nem horror. Nem is film. Inkább csak egy dilettáns youtube video, ami másfél órára duzzadt.
A történet... ennyi.
A színészi játék... mi van?
A gore... hagyjuk.

Valami ami zombie lenne... vagy bármi más, amitől felröhögsz.


A vágást pedig nem is tehetem az említett három mellé. A hentes, aki a filmet vágta, minő véletlen, maga a rendező! Nyilvánvalóan a vágástechnikát rajzlapon, bárddal gyakorolta, mert a linearitásban hatalmas hézagok tátonganak. Meg úgy mindenben, mindenen, aminek köze van a filmhez. Az egyetlen pozitívuma a Druten projectnek, hogy nem készített e gyöngyszem óta másik filmet.

Gyöngyszem?
Az!
Ez a film nem horror, nem is akció film, nem dráma, hanem színtiszta műfajparódia. Szándékán kívül mutatja meg a rendezés és vágástechnika összes bakiját és tévedését. Egy gyilkosság nincs ami működne. A párbeszédek annyira ostobák, hogy... semmi nincs ilyen ostoba. A cselekmény halad valami felé.
A főszereplő egyszer közel 3 percig zabál valami szendvicset a kocsiban, úgy, ahogy ember nem eszik. Vígjátékban sem. Azután van néhány olyan gyilkosság, amikor az áldozat gyakorlatilag üvöltve marad egy helyben, míg ölik. Ilyet sem láttam még.
Egy másik jelenetben pedig valakit szarrá lőnek gépkarabéllyal, de becsapódási pont nincs a testen, ehelyett szépen ugrál a szereplő, kiabálva, csapkodva, néha piros nyálat köpve, de a tökéletesen pongyola vágásnak köszönhetően még az is kiderül, hogy a fegyver szinte minden irányba tüzel, csak a "haldokló" felé nem.

A fasztudja ki, valami szart mutat a kamerának. Te meg kajolod!


Nem lehet haragudni erre a fi... majdnem filmet írtam! :)
Az imdb 4.2-re taksája, de gondolom, mint horrort. Ha figyelembe vesszük a "Török Rambo"-t és a tízes éveket megszégyenítően gyatra vágást, egy simán nyolcas blődli paródiát kapunk.
Mesélni ugyan sokat nem tudunk másnap róla a haveroknak, csak olyasmit, mint; a csávó vadul tüzel és vágásonként másképp áll a kezében a stuki, meg vadul szurkálja a másikat karddal, míg az pofákat vág, majd elszalad (akit megszurkáltak!!!), meg ilyesmit.

A szereplőkről írni max. annyit tudok, hogy valamennyien a rendező ismerősei és ingyen csinálták a filmet. (Mert gondolom, ezért nem fizettek nekik. Nem tehették!) Ha lehetett volna, gondolom Druten maga játszik minden szerepet, de akkor nincs, aki a kamerát rángatja. Jó, színészeink egyike már előfordult máshol is, de a legtöbb esetben nem jelent meg a neve a stáblistán.

Bármi is volt a Zombiegore leforgatásával a terv, aki nem Maarten van Druten, az nem tudhatja. Ha azonban a cél a világ legszarabb filmjének leforgatása volt, akkor elbaszták, mert ez olyan szar, fos, szar, hogy az már jó!

Figyeld:
- Ha elkezdődött, onnan már mindent.
- A zenei aláfestés néha még a vágásra is rátromfol.
- A vágás folytonosságait. Szinte egyetlen nincs, ami korrektül kapcsolódna a másikhoz.

Igen... komolyan ilyen egy szétrohadt fej a filmben. A zöld meg egy szemgolyó. Sírj velem...!


80%, ha szereted a fos, szenny, fost. Amúgy meg ehhez képest Uwe Boll egy Orson Welles!

2013. október 5., szombat

The Firm - A cég (1993)

The Firm - A cég (1993)





Rend.: Sidney Pollack

John Grisham, "A cég" írója, a kilencvenes években robbant be a filmbizniszbe. "Tárgyalótermi" műfajon belül. Ezt könnyen megtehette, hiszen mielőtt sikeres bestseller-író lett belőle, ügyvédként kereste a kenyerét. Szerencsénk, hogy volt írói vénája és amit megtapasztalt munkája során, sikeresen tudta könyveiben kamatoztatni. Történetei pergőek, szereplői életszagúak, párbeszédei világosak, könnyűek, és a regényei csattanói néha egyszerűek, akár a pofon, mégis, kívülállóként izgalmasak, érdekesek.
Sidney Pollack lecsapott az 1991-ben megjelent regényre. Rendezői stílusába tökéletesen simult bele Grisham regénye. Kisember, végletekig feszült helyzetben, megoldást keres és talál. (Ebből a szempontból emlékeztet Pollack feszült thrillerére, a "Keselyű három napja" című Robert Redford filmre. Annak kicsit lágyabb változata.

Két színészgeneráció, egy vászon


Mitch McDeere (Tom Cruise testhezálló szerepben) kezdő ügyvéd, feleségével elfogadja egy híres és sikeres ügyvédi iroda kiemelkedő ajánlatát. McDeere beleugrik, hiszen az ajánlatuk elutasíthatatlan. Fokozatosan kerül a pók hálójába, de mivel fiatalsága mellé egyfajta tiszta hit is társul, fokozatosan ráébred, hogy amit tesz, hosszú távon felemésztené. Azonban a cégből kilépni nem egyszerű. Akár egy szekta esetében, a tagok, ha elfogadták amit kínálnak neki, nem léphetnek ki többé. Mitch ebbe nem tud beletörődni ezért felesége és néhány "barát" segítségével kiutat keres ebből a nem mindennapi helyzetből.

Grisham könyve olvastatja magát. Semmi felesleges flanc, leírás, több oldalas felfestése a tájnak és egyéb "felesleges" szövegelés. Lényegre törő munka. A könyv megfilmesítésért kiált. A forgatókönyvet szinte egy az egyben át lehet írni a regényből...
Külön erőssége a feldolgozásnak a remek szereposztás. A fontosabb karaktereket Hollywood színe-java alakítja. Néhány mellékszereplő is komoly színészi múltra tekinthet vissza.
Tom Cruise mellett a főszereplő mentora és a métely ördöge, Gene Hackman, Avery Tolar szerepében. Rajtuk kívül még feltűnik Gary Busey, David Strathairn, Jeanne Triplehorn, Hal Holbrook, Ed Harris és Holly Hunter. És még sokan mások.
Csak ajánlani tudom.

Még nem egy Mission: Impossible, de már menekül!


Egyetlen hiányossága a filmnek, hogy túl "Hollywood-i".
De ettől függetlenül simán 90%!
Az ügyvédes filmek Top 10-ében dobogós a helye.

Ha megnéznéd: T H E  F I R M

2013. október 1., kedd

You're Next - Te következel (2011)

You're Next - Te következel (2011)

- Én készen vagyok, ha ti is, motherf***ers!


Rend.: Adam Wingard

Manapság ritkán látok olyan pörgős és izgalmas horrorfilmet, mint a "You're next". Végig a székhez szegezett, ami nagy szó, a videóklippesre vágott, agyon effektezett mezőnyben. Viszonylag későn kaparintottam meg a filmet, sokat nem tudtam róla, közepes elvárással kezdtem bele. Felülmúlta. Jócskán.




Úgy kezdődik, mint bármelyik szokványos tucat horror; Pasi és csajszi görbe este elé néznek. Mindentől távoli ház. Szól a zene, folyik a bor. Álarcos ember pedig megjelenik. Szépen felépített jelenetsorban ki is végzi a párocskát. A falon egy félelmetes üzenettel búcsúzik: "Te következel"
Hogy kik ők, később tudjuk meg. (Már, hogy ki az áldozat és ki következik még.)

Akit a gyilkos kinézett magának, azt benézte...


Világvége helyszín. Tél van, kihaltság. Nem olcsó ház, apa új szerzeménye. Nagyon jól tartja magát, anyuval együtt, de nem titkolt vággyal vették meg az európai szemmel palotának beillő építményt. Öregkorukra ide kívánnak letelepedni. A berendezések egy része nem érkezett meg. A gyermekeik szintén. De jönnek. Három fiúkat és egy lányukat várják a hétvégére, családi ünnepségre, hogy együtt legyen a nagy család. A gyerekek - akik szintén felnőtt emberek már és az ország több pontjáról érkeznek - sorban befutnak, mííg teljes a csapat. Öt pár. Tíz ember.
Elérkezik a vacsora ideje, azután egy nyíllövés töri meg mind az ablakot, mind a hangulatos étkezést. Egyiküket megölik és a jelek bizony arra mutatnak, hogy nincs vége a mészárlásnak. Innentől túlélőjáték lesz az egész.
Vannak csavarok, kisebb meglepetések. Összességében kiszámítható a történet, de szórakoztató.
A női főszerep egy igazi Dean R. Koontz figura: Nem esik kétségbe, összeszedi magát és visszavág. Okos, gyors, kiszámíthatatlan és erős. Végre.
Szeretem az olyan horrorfilmet, amelyben az áldozat fordít a szerepén és felveszi a harcot. A "You're next"-ben erre van is lehetőség, hiszen az ellenségről hamar kiderül, hogy nem egyedül van. Szabályos ostromállapot alakul ki.
A film kérdése a miért és, hogy ki éri meg a másnap reggelt.
Szerencsére kapunk válaszokat és a lezárás nem teszi szükségessé egy esetleges folytatás lehetőségét, bár...

Sharni Virson dögös, csinos, szép. Ahhoz képest, hogy eddig sorozatokban szerepelt és egy Step Up filmet tud a háta mögött, nem rossz a játéka. A többiek szépen asszisztálnak a mókához.

A főszereplők, balról-jobbra...


Spojler veszély:
Azért arra kíváncsi lettem volna, hogy mi vitte rá néhány alakot a cselekedetre, mi volt a motiváció, ami miatt erre vetemedtek. Ezt a részét jobban kifejthették volna.

Nálam 70%, sőt!

Ezt érdemes megnézned: Y O U ' R E  N E X T

Figyeld:
- Figyelmetlenség a köbön, pedig már elkezdődött a horror.
- Fuss ki az éjszakába jelenet. Erre figyelni fogok, ha ilyesmibe történik velem.
- Mikor megismerkedünk valakivel, nem tudhatjuk, mi történt a múltjában. Ez baj lehet!