2013. november 24., vasárnap

The Happening - Az esemény (2008)

The Happening - Az esemény (2008)





M. Night Shyamalan érdekes elképzelése arról, amikor a föld visszavág az emberiségnek... legalábbis nagyon úgy tűnik.

Szeretem Night ezen filmjét. Több filmjét kedvelem, és talán ebben a thrillerben található meg a legtöbb "hiba", mégis nagy kedvencem.

Két gondolat, ami miatt le tudnám húzni nagyon ezt a filmet:
1. Stephen King 2006-ban jelentette meg "Cell" (magyarul: Mobil) című könyvét és rá két évvel jött ki "Az esemény". Miért érzem fontosnak felemlegetni Amerika első számú horror írójának (ami már rég nem igaz. nem az első szám, hanem a horror író titulus) könyvét? Azért, mert ha olvastad, pontosan tudod, hogy annak felütése és első szakasza mennyire kísértetiesen hasonló elképzeléssel indul. Nem teljes másolatról beszélek, hanem hangulatról és jelenetekről. Ott ugyan nem feltétlenül lesznek az emberek öngyilkosok, és nem a növények váltják ki az őrületet, ennek ellenére tiszta testvérműnek tűnnek számomra. Érted, na?

2. Az esemény a vége felé szétesik, darabos lesz, egészen a furcsa lezárásig.
De az az első egy óra!


Elliot Moore (Mark Wahlberg) biológia tanár éppen az iskolájában tanít, amikor híreket kapnak arról, hogy New York-ot terrortámadás érte. Elég kevés az információ, sőt, egy nagyon fontos pont kimarad belőle, úgy mint, hogy a halál, ami az embereket éri, öngyilkosság. Szerintem azért ha ezt Elliot azonnal megtudja, talán előbb összekapcsolja azzal, hogy az egész tragédia egy parkban kezdődött. Kis késéssel a televízióból összeszedi ezt az infót.


Siet haza asszonykához, Almához (Zooey Deschanel), aki enyhén enervált állapotban szemez a telefonjával. (Nem a kedvenc jelenetem, mert szerintem Deschanel túljátssza a szitut. Vagy nem hihetően játssza. Engem zavart.)
Elliot és Alma mellé csatlakozik egy jó-barát matektanár, Julian (John Leguizamo), és kislánya, hogy legyen még néhány karakter, akiért izguljunk.
Vonattal szeretnék a nagyvárost elhagyni, mert a híradások szerint a szaporodó "támadások" gócpontjai a bőven lakott területek. (Amik leginkább emberekkel vannak fertőzve.)
A vonat nem vár, elindult már... és végül megfeneklik Filbert (mogyoró) városkában, valahol Varjúvetenyő és Teszekrá falu között. A nép összegyűlik meetingre a kocsmában majd miután kellőképpen felidegesítették az emberek egymást az innen-onnan összeszedett hírmorzsákkal, szétszélednek.
Julian felesége után ered és előtte eléggé klisésen Elliot-ra bízza kislányát, hogy mentsék magukkal kifelé. Dramaturgiailag akkor már tudjuk, hogy Julian-nek annyi. (Mindig így van katasztrófa filmeknél.)

A kapcsolati válságban tengődő Moore famili, plusz egy fő menekülnek tovább. Ettől kezdve egy horrorba hajló road-movie részesei leszünk, sok statisztával és halálesettel. Elliot meg agyal, hogyan lábaljon ki a szarból a kék szemű angyalkájával. Plusz egy fő.

Az utolsó fél órát már nem néztem meg annyiszor. Jobban szeretem magam elképzelni további kalandjaikat. Bár, attól még a film vége fele részt hepiend, fele részt meg az unásig ismert lezárás; "Nincs még vége???"

Shyamalan-t harmadik filmje után bizonyos körök (pl. filmbuzik, mint én) zseninek kiáltották ki, elfelejtve, hogy azért a sikeres "Hatodik érzék" előtt két erősen közepes filmmel jelentkezett. Szerintem nem annyira zseni, mint inkább belenyúlt a tutiba egy jól szerkesztett, erős lezárással operáló kísértettörténetbe. Visszagondolva, még mindig azt gondolom, hogy a "Hatodik érzék" egy nagyon ügyesen elkészített mozi, nézőt terhelő, lassú tempóban, melyet ha végignézel, libabőr a jutalmad.

Azután elkészített három hasonló kaptafára (t.i. film végi "nagy" csavar/poén) ráhúzható alkotást, és mondhatjuk, kifogyott az ötletekből. Hazudtam! Ötletei még maradtak, sőt, volt közöttük pár egyedi alkotás, megfoghatatlan hangulattal, ám az a Shyamalan, akinek borzongató fantáziája miatt beszabadultunk a sötét vetítő terembe, egyszerűen elengedte a rajongói kezét. (Pont, mint Stephen King tette az olvasóival, az utolsó tíz évben, de ez egyéni megítélés kérdése.)

A forgatás alatt néhány kaszkadőr lógott...

2013 jelenlegi állása szerint a mozi fenegyereke mostanra pedig simán elkurvult. Ha beleszámolom véleményezésem jelen tárgyát, Night munkásságának színvonala 2008 óta meredeken lejt. Le sem merem írni "Az utolsó légh... és a Will Smith fényezését és gyermekének Hollywood-i karrierjének bebetonozását szolgáló "A föld ut..." címeit, mert akik annak idején vámpírként kapták foguk közé Shyamalan világának nyaki ütőerét, mostanra simán csak átharapnák a direktor torkát. Teljesen jogosan. Ember, drogot adtál nekünk, egy mozijegy áráért, most meg trágyával etetsz?

Itt tartunk most. Én még bízom benne, hogy fogunk látni jó filmet az indiai születésű rendezőtől. Komolyan hiszek ebben.

Hangulat:
A film első percektől nyomasztó. Köszönhetően a szépen fényképezett, nem mindig a "lényeget" mutató kamerának és a horrorba hajló témának. Engem első mozis megtekintése közben azonnal "berántott" magába. Fogékony vagyok az ilyen öko témákra. Nem zavart a suta magyarázat, mert amire a figyelmünket felhívja, szerintem sokkal "reálisabb" veszély, mint mondjuk egy zombi vagy földönkívüli invázió. James Newton Howard ütős, közepesnél kicsit jobb filmzenéje erre a nyomasztó tanácstalanságra finoman erősít rá.

- Nekem azt ígérték, hogy ez siker lesz!
A nyomasztó érzést a film felénél a zavar veszi át, mert a forgatókönyv itt kezd szétesni, bizonytalanná tenni, olyan jelensorokat bemutatni, amelyek egyszerre hivatottak a drámát finomabbá festeni, ugyanakkor pont ezek miatt a szaggatott töredékek miatt kezd az ember eltávolodni a képernyőn látott eseményektől, mert valahogy olyan, mintha egy absztrakt álomba kerültünk volna. (Night, David Lynch pempőt ivott, csak elfelejtette lenyelni. Kétszer megforgatta a szájában és kiköpte.)
Azután, mikor végül felébrednénk, jön a vége főcím.

Sokat fikáztam?
Lehet. Ez olyan haragszom rád, szeretlek. Mert többet vártam a történettől.
Ezért, vagy ettől függetlenül, nálam simán 70%.

Ha megnéznéd: A Z  E S E M É N Y

Megjegyzés: A film "csak" 2008-as, mégis, olyan az érzésem, mintha legalább tíz éve ismerném, láttam volna. Hm?
Erről a tekintetről beszéltem... Így ember telefonra nem néz...

2013. november 23., szombat

Grown Ups 2. - Nagyfiúk 2. (2013)

Grown Ups 2 - Nagyfiúk 2 (2013)



Dennis Dugan majdnem összehozott egy szórakoztató vígjátékot, csak úgy tűnik, elkeverték a forgatókönyvet a forgatáson.

A közel száz perc alatt többször éreztem azt, hogy egy szkeccsfilmet nézek, amely sehogy sem akar összeállni. A fiúk azonban összeálltak, hiszen az első rész szépen muzsikált, nekik meg kell a pénz. Azt érezni, hogy élvezték a film készítését, de mi már nem fogjuk annyira.

Az első rész még szólt is valamiről. A már negyvenes évekbe lépegető családapák megfelelő indok miatt visszatérnek gyermekkoruk szép emlékeinek színhelyére. Persze minden más, hiszen már van család, van akiért felelősséget kell vállalni. A történet lassan csordogálva haladt előre és kapott egy kerek lezárást. Ez mind kimaradt a második részből.

A suli utolsó napján Kurt (Chris Rock) erős ingerenciát érez rá, hogy bulit szervezzen Lenny (Adam Sandler) hatalmas tömegeket befogadni képes palotájában. Ha már a gyerekeknek ott vakáció, a papák se maradjanak ki. A sokadik házassági évforduló erre jó apropót nyújt. Lenny kicsit húzódozik, azután beadja a derekát, mert érzi ő is, ahogy öregszenek, egyre kevesebb alkalmuk lesz igazán kirúgni a hámból. Közben Marcus (David Spade) találkozik rá csöppet sem "jellemző" fiával, akiről eddig fogalma sem volt. Anyuka ok nélkül megjelenik életében - telefonon - és a vakáció idejére simán a nyakába varrja a kölyköt, aki viszont első ránézésre maga a sátán. Azután kiderül, hogy a zord külső mögött egy karakán, de jó fej srác bújik meg. Eric (Kevin James) pedig drámázik kicsit a szabadság és házasság ingoványos talaján, ami érdekes lenne, ha nem olyan súlytalan az egész szitu. Roxanne (Salma Hayek) Lenny-t környékezi folyamatosan a gyermekvállalás rémével, ami ellen apuci csak azért ággál, mert a három, már pelenkából kinőtt kölyök után, szeretne egy kicsit még élni. De ez is súlytalan.
Azután megismerjük a meleg tornász-oktatót, a meleg iskolabusz sofőrt, a suli kötelező kövér kölykét, aki Lenny fiát terrorizálja. Megismerjük Tommy Cavanaugh-t (Steve Austin), aki Lenny életét tette pokollá a suliban. Előkerülnek a kötelező hülye karakterek, főleg két rendőr, akik többnyire baromságokat csinálnak, amíg a kamera mutatja őket. Azután előkerül Lenny egyik hódolója a múltból, aki a "Veszedelmes vonzerő" enyhébb változatával sokkolja főhősünket és feleségét.

Szóval színes, szagos, pozitív az egész mozi, éppen csak egy komoly történet és egy kerek, tanulságos befejezés hiányzik. Ehelyett kapunk egy "Rendőrakadémia" szerű össznépi bunyós befejezést, amit egy pillekönnyű lezárás vág ketté. Vannak jó vígjátékok. Ez nem az. Sok poén, sok hülye karakter, kevés értékelhető beszólás, kikacsintás és szinte semmi történet. Attól nem lesz jó egy film, hogy második részként annyit tud felmutatni, hogy ismét láthatjuk a főbb szereplőket és aranyoskodik nekünk. Rengeteg ziccer marad ki, rengeteg a labdát nem csapnak le. Talán azért, mert annyi ötletbe kapnak bele, hogy a legtöbb kibontására idő sem marad. Amúgy kár félnünk, mert ismerve Sandler-t, ha a film hozza az elvártat, kapunk még harmadik részt is. Amit nem moziban fogok megnézni...

Figyeld:
- Taylor Lautner önfeledten csinál hülyét magából.
- Steve Buscemi kötelezően feltűnik, de hova tűnt Rob Schneider?
- Sandler első "második része". Elvileg ez a srác humorista. Hm?

Ha ez nem tetszett, akkor inkább:
- Edward Burns szerzői filmjei hasonló mozaikokból tevődnek össze. Ha ez a poénkodás hidegen hagyott, lesd meg a "Bíbor violák"-at, vagy bármelyik másik rendezését.
- Woody Allen többszereplős filmjei, amelyben az altesti humort az intellektuálisabb beköpések jellemzik.
- Ha a humor helyett drámáznál, akkor vagy Robert Altman "Rövidre vágva", vagy Paul Thomas Anderson "Magnóliája". Azok is hasonlóan mozaikból épített filmek, csak azokban több labdát csapnak le.

Ha tetszett, akkor a te filmed:
- Strange Wilderness - Vadbarmok (2008)
- Tom Cats - Vad kanok (2001)
- Bachelor party - Agglegény parti (1984)
- The Hangover - Másnaposok (2009)

4/10 Kb.

2013. november 21., csütörtök

The 25th Reich - A 25. birodalom (2012)

The 25th Reich - A 25. birodalom (2012)

A mozifilm posztere erősen emlékeztet a hetvenes évek háborús filmjeinek festett posztereire. Szép munka.


Stephen Amis "háborús" agymenése a nyolcvanas évek stílusában. A tipikus "olyan szar, hogy már majdnem jó.
A trailer vágását tanítani lehetne. Első megtekintésre tényleg úgy tűnik, hogy a film egészen nézhető. :)

Ez a film nagyon komolyan átvert engem. Már ezért kicsit több pontot ér. Nem tudom, hogy szándékos volt e, de az én változatom képi világa egy az egyben felidézte számomra a nyolcvanas évek B sci-fi filmjeinek a világát. Ehhez még rájött a hangulat és Ricky Edwards egyáltalán nem rossz filmzenéje, amely néha erősen emlékeztetett John Williams munkásságára, csak olcsóbban. Az első harminc percben simán bekajoltam, hogy egy nem túl eredeti háborús filmet nézek. Még jó, hogy valahol már olvastam pár sort a filmről, így vártam a csodát. Nálam az időutazásos filmek egyébként előnnyel indulnak, tehát ennek is adtam esélyt, hogy élvezzem.
Ez a jelenet nem a Ryan közlegényből van. A 25. birodalom fényképezése nem rossz.

Én kérek elnézést, amiért összességében élveztem ezt a baromságot. A magyar szinkronos változat ellen szólt, hogy a filmzene túl hangos volt, elnyomta a párbeszédeket, viszont a színészeink egészen sokat tettek hozzá a színészi játékhoz a hangjukkal. Csak azért bírtam amúgy végignézni a filmet szinkronnal, mert a lejátszóban átállítottam valamit, ami felerősítette a szöveget és elnyomta a zenét.

Szóval, az első félóra simán lecsúszott. 5 katona kimegy haláltökére, feladatuk, hogy az elszaporodott puma támadások ellen lépjenek valamit. Az öt figura öt különböző, eltúlzott karakter. (Rajtuk kívül tényleg nincs több szereplő.) Az öreg harcedzettől a panaszkodó zöldfülűig bezáróan. Utánanéztem; csupa olyan színészt találtak, akik itt-ott előfordultak filmekben, ám még azt sem lehet rájuk sütni, hogy "másod-élvonalbeli". Azért az kemény. Pedig a többségük jól megoldja a feladatát. Csak az egyikük játékát éreztem már-már ripacskodónak. Majd írd meg, szerinted kire gondoltam...
- Bassza meg, mi akkor most el vagyunk árulva???

A lóláb a harmincadik perc után lógott ki. Akkor megjelentek a CGI lények - amiket elsőre mutáns pumának néztek - és akkor sejteni kezdtem, hogy nem egy számomra eddig rejtőző nyolcvanas évekből előtört sci-fit nézek, hanem valami Asylum produkciót. Gyorsan utána néztem a készítési dátumnak: 2012

2012? Menj már, pedig de jó múltidéző hangulata van. Mindegy, ettől még próbáljuk élvezni. Egyre kevésbé volt hozzá türelmem.

A pumák odacsalásához kapnak segítséget; egy otromba szerkezetet, ami hangrezgés útján - vagy mi - odacsalogatja a pumát és már csak le kell lőni. A gépezet beindul és katonáink sorra elájulnak. Akkor sejtjük már, hogy bajban vannak. Mire feleszmélnek, kiderül, hogy egyikük egy titkos kormánykísérletre kapott engedélyt, ami időutazásról szól. Felvetődne a kérdés, hogy ha olyan fene nagy kísérletről van szó, miért olyanokkal ment vissza, akik semmit sem tudnak az egészről, ám erre később választ kapunk. Egyelőre karaktereink szédelegnek az erdőben, néha lövöldöznek kicsit és konfrontálódnak egymással.

Az utolsó negyed óra pedig totális agyfaszt hozott. Egyik katonánk akciója sikeres lett és lépett a múlt titkával, míg többiek visszatértek az időben. Ekkor láthatunk pók robotokat, náci anál fickent, gagyi vágást, akciót, halált, zombit és egy erősen Iron Sky-ra emlékeztető bázist is. Szóval szépen, pofátlanul közel kúszik hozzánk a film és aztán ordít egyet, letépi rólunk a takarót és belefingik az arcunkba. A csúnya, hogy egynek simán elment, hiába a buta párbeszédek és logikátlannak tűnő jelenetek. Ezek egy része később nyer értelmet, sőt némi karakterfejődést is észrevettem.
- Ne bassz!!!

Hab a tortán néhány ostoba jelenet, amiken a végén már széles szájjal röhögtem. Csak egy: Főszereplő kiugrik a robot elé, és lő. De besül a fegyver. Éppen csak túléli, de nem mutatják, hogy fegyvert cserél, hanem a vége főcímig fogdossa a szar gépkarabélyt, cseréje helyett.

Apropó, vége főcím; az első óra után kezdtem sejteni, hogy talán nem kapok valamennyi kérdésemre választ ebben a filmben és a megérzésem bejött, mert a stáblista - kicsit hajazva a grindhouse filmes sorozatokra - folytatást ígér. Ajvár!

Egyéb:
A filmet Ausztráliában forgatták. Először úgy gondolták, hamar végeznek, hiszen az egész filmnek csupán 5 szereplője van, de hamar kiderült, hogy hegyek között forgatni elég problémás. A filmet amúgy nem a tippem, az Asylum készítette, hanem három másik cég, melyből kettő gyakorlatilag a film miatt jött létre. Szerintem Stephen Amis, ha kap elég pénzt és időt, egészen fogyasztható filmeket fog összedobálni, mert bár a "25. birodalom" nem nagy durranás, egyszer simán végig bírtam nézni, kikapcsolás nélkül és érezni benne némi tehetséget. A színészvezetés még döcög, a történet meg-megbicsaklik, ettől függetlenül van benne valami.
"Itt" vérzik el a film. A trükkökre nem volt elég pénz, ami látszik a végeredményen.

Figyeld:
- Anal fuck ala robo (Na, ez verte ki nálam a biztosítékot...)
- Updike tizedes színészi "játékát"
- Az utolsó 5 perc. (Az kemény!)

30% fölé. Csak azért nem több, mert többet nem valószínű, hogy megnézem, de nem csalódtam benne nagyot.

Ha megnéznéd: A  2 5.  B I R O D A L O M

2013. november 20., szerda

Planes - Repcsik (2013)

Planes - Repcsik (2013)
Sajnos, a mese pont olyan, mint ez a poszter: Már valahol látott felirat variációja, néhány felhő, de amúgy üres légben.
Ez sem túl fantáziadús megoldás... De a Disney felvállalta, mert előre kiosztottak maguknak egy csillagot.

Klay Hall animációs altatója gyerekeknek, amin még ők sem szórakoznak túl jól. Sokat elárul amúgy a rendezőről szerintem, hogy eddig főleg idősebb korosztálynak készített rajzfilm-sorozatokon edződött. A gyerekekhez még nincs sok érzéke.

Rég láttam ilyen unalmas mesefilmet. A legtöbbet... rosszul fogalmaztam... a legjobban hype-olt mesék megtekintésére veszek némi fáradtságot. A "Repcsik" esetében a fáradtság pedig elnyomott a huszadik perc körül, ezért második megtekintés után láttam a filmet.

Gyakorlatilag, ha pár sorban akarnám véleményezni, akkor ez a "Verdák" repcsis és lebutított változata.

Itt nincs komoly kerettörténet, illetve a karaktereket nem dolgozták ki annyira. Már a trailer lebuktatta a film ötlettelenségét. Itt nem nascar versenyt kell nyerni, hanem egy - hűha, hát nem körbeutazzuk a világot??? - még nagyobb eseményt! És ha sikerül, akkor teljesül Dusty, a kis mezőgazdasági-gép álma, hogy versenyképes hős repülő lehessen.
Szomorú, hogy a legviccesebb karaktereket szinte átemelték egy másik Disney meséből, és még csak nem is repcsik.

A világutazós ziccert szinte nyom nélkül kihagyják. Néhány akcentus, pár háttérkép és azzal annyi, pedig mennyi potenciál lenne a szituban.

A gonosz nem elég fifikás, a mellékszereplők nem elég jópofák, a szerelmi szál nem elég elsöprő. Az egész film takaréklángon ég. Az imdb adott nek egy 5ös fölét, de nekem ez max. 30%. Feliratosan láttam, ezért elképzelhető, hogy egy minőségi magyar szinkronnal dobni lehet a mesén, de ahhoz nagyon komoly munka kellene.
- Ne merd fikázni a történetemet, mert ledarállak!!!

Amit mostanában láttam meséket, azok sem nagy durranások - számomra legalábbis (A zöld urai (Mi ez, valami film a könnyű drogról???) és a Turbó (Kb. mint a Repcsik, csak csigával és háromszor annyi poénnal!!!), de köröket vernek erre az elsietett koncepcióra. Egy jó animációs filmhez a legkevesebb négy év kell, meg az előkészületek. A film nézése közben arra gondoltam, hogy itt cakk-pakk egy évet öltek az elkészítésbe. A végeredmény úgy néz ki, hogy a Disney leányvállalata összecsapta a munkát, ám a röhej, hogy a belefektetett dollárhegyeket már visszatermelte, hiszen a gyerekek simán kisírják az ilyen mesék jegyárát. Azután meg azért sírnak, hogy mennyire unalmas... Csak ne legyen kedvük a második (sem nézőnek, sem készítőnek) részhez. A második rész ötlete már a "Verdáknál" is bukta volt, pedig ott az első rész miatt még volt benne fantázia. Itt már az eredettörténet fantáziátlan. Ez olyan "Verdák 2." utáni trágyázó repülőgépes.
Természetesen a "Verdák" után ebben szintén megtalálható az idősebb mentor a sötét múlttal flashback-kel.

Figyeld:
- A mozielőzetest és akkor már meg sem kell nézned a filmet.
- A fájón ötlettelenséget.
- Milyen kevés kikacsintás és felnőtt poén akad a filmben.
- Az alagút kontra vonat jelenet legalább érdekesre van vágva.

The Descent - A barlang (2005)

Röviden: Descent - A barlang (2005)

Neil Marshall klausztrofóbiás csajfilmje.

Salvador Dali egyik munkáját idéző filmposzter


Sarah (Shauna Macdonald) és Juno (Natalie Mendoza) jó barátnők, de kicsit eltávolodtak egymástól, amikor egy hegyi rafting után, hazafelé tartva, Sarah elveszíti a férjét és kislányát. Juno ösztökélésére, Sarah nővérének, Beth (Alex Reid) közvetítésének köszönhetően, végül ráveszik a fásult lányt, hogy néhány barátnővel együtt kicsit kalandozzanak Észak-Karolina egyik ismert barlangrendszerében. Azt nem sejthették, hogy Juno több izgalmat akar, ezért egy másik, feltérképezetlen barlanghoz irányítja őket, ahol életük legvéresebb kalandjába csöppenek. Először elzáródik előlük a külvilágba vezető út, majd megjelennek a barlang igazi lakói.
És ez még nem a legdurvább rés, amin át kell préselődni.

A filmet moziban láttam és azóta is maradandó filmélményként emlékszem rá. Már a főcím alatt érezhető a feszültség, főleg Sarah drámája miatt. Ha kicsit jobban figyelünk, már láthatjuk jeleit annak is, ami végül a barátnők közötti konfliktus kirobbanásához vezet.
Tolkien Uruk-hai serege életre kelt.

A filmesek barlangokat nem tudtak a természetben használni a forgatáshoz, annak veszélyes volta miatt. Még tapasztalt hegymászókkal, barlangászokkal sem egyszerű filmet készíteni akció közben, főleg nem színésznőkkel. Hat nagy díszlet készült el, melynek falai között rögzítették az eseményeket. A jó rendezésnek és fényképezésnek köszönhetően, néha egészen fenyegető a film atmoszférája.
Juno még a film végére is dögös maradt.

A hat főszereplő mind jól alakít. Persze van kötelező nagyszájú és van a szokásos viszonylag kezdő karakter. A szörnyek pedig nagyon jól néznek ki. A horrorfilm történetének egyik legjobb kamu élőlényei. (Ha nem számolom ide a fantázia teremtményeket, csak az elvileg "létező" lényeket.)
 Talán a '76-os Carrie-t idézi? 

Kicsit zavaró volt számomra, hogy a kötelező gyenge karakterek mellett a két főszereplő a film végére gyakorlatilag átment terminátor üzemmódba, ellenben a film vége csattanója - az európai változaté, ami sokkal pesszimistább, mint az amerikai finomítás lett - adott annyi pluszt, hogy a "Barlang"-ot egy remek túlélő horrornak tekintsem.

Sarah, miután elveszített mindent, élni akar és gyakorlatilag megszüli a föld...
A zene David Julyan munkája. Tényleg nem sok jellegzetes momentum van benne, de a film képei alatt eszméletlen erős a hatása, főleg, ha nincs letompítva a hangfal. Julyan erőssége a hangulatkeltésben teljesedik ki. Egy ismert zenei tételt nem tudok a nevéhez párosítani, ennek ellenére emlékszem, hangulatilag sokat tett pl. "A tökéletes trükk" című misztikus drámához.


80%



Figyeld:
- Néhány lyuk, amin átmásznak, tévén keresztül nézve sem gyere be.
- Marshall nyers vérkezelése.
- Hangulat

A végére pedig álljon itt két poszterváltozat és egy részlet David Julyan erős filmzenéjéből.

2013. november 11., hétfő

Red 2. (2013)

Red 2. (2013)
imdb adatlap

A szereplők nevei nem sorrendben olvashatóak!


Rend.: Dean Parisot

Fősz.:
Frank - Bruce Willis
Marvin - John Malkovich
Sarah - Mary-Louise Parker
Victoria - Helen Mirren
Bailey - Anthony Hopkins

A második rész több izgalmat ígér, mint az első - hiszen a második részekre általában össze szedik magukat a készítők, ha már nekiláttak - mégsem lett nagyobb durranás, mint az első etap. Habár a történet folyása egy sokkal durvább veszély irányába halad homlokegyenest, mivel hőseink jól szerepelnek a világ megmentésében, összességében a Red 2. végül sokkal haloványabb lesz akcióügyileg, mint idősebb testvére.
Frank és Sarah kezdenek komolyan összecsiszolódni. Sarah élvezi az ex-ügynök pasija tesztoszteron szintjét, csüng minden szaván. Tudja jól, amíg együtt vannak Frank-kel, semmi baja nem történhet az égvilágon. És az milyen uncsi már?!
Láttunk már ilyet máshol: pl. Az utolsó akcióhős
Kapóra jön Marvin megjelenése, aki persze még benne van a "világ megmentése" bizniszben és természetes, hogy olyasmibe keveredik, amiből csak Frank segítségével tudna kikecmeregni.
Frank már fáradt, a lúdtalpa sajog, szívesebben teázna otthon, Sarah oldalán, belefeledkezve a teába és édes süteménybe. Sarah azonban Marvin megjelenésének pillanatától olyan, akár a sütőbe tett lepényhal; be van sózva. Szép dolog a középkorú szerelem, ám a viagra fogyóban, így a hálószobai akciókat valami "kézzelfoghatóbb" izgalomra cserélné az eddig inkább Cosmoplotan-en szocializálódott amerikai ex-szingli diszpécserhölgy.
Láttunk már ilyet máshol: pl. Kardhal 
2:1 arányban Franket leszavazzák és kezdődhet a móka.
Persze kell némi ellen:
Egy keleti (Byung-hun Lee) és egy nyugati bérgyilkos (Neal McDonough). Mindkettő profi a szakmájában. Frank egyiküket még ismeri is, és ami tőle idegen, kiveri a víz. Sarah bőszen törölgeti gyöngyöző homlokát.
A feladat; Megmenteni az enyhén őrült tudóst (Anthony Hopkins), majd segítségével kiiktatni egy korábbi találmányát, amely képes a térképek zöld területeit hamuszürkévé változtatni.
Közben jönnek a már ismert mellékszereplők, akikre sok idő nem jut, hiszen nem négy órás a film, csak alig kettő. Épp ezért pár remek jeleneten kívül nem sokáig élvezhetjük sem a "Béka" (David Thewlis) kulináris élvezkedését, sem Ivan, az egykori orosz kém (Brian Cox) akcentusát.
Persze egy jó kémfilm nem működik árulás és pálfordulás nélkül. Kapunk ebből is, abból is. Hogy Sarah vérnyomása a plafonig szökjön, még megismerjük Frank múltjának egyik homályos g-pontját, az orosz ügynöknőt (Catherine Zeta-Jones), de Frank egy jellem, így a töltött-káposzta felmelegítésére nem jut elég idő.
- Frank, ez most komoly? Mellém ültetted ezt a dasenykát?

Sajnos a Red 2. semmiben nem tud ráverni az első részre. Míg, az egyben, ha a töltelék leszámítjuk, egy bérgyilkos követte Frank munkásságát és igyekezett lenullázni öregedő hősünket, Karl Urban személyében, addig most két megbízható színész ered a nyomába. Azonban hiába a Han-t játszó Byung-hun Lee akrobatikus ügyessége és Neal McDonough megbízhatóan jeges, szürke szemű mosolya, szerintem nem veszik fel a versenyt a Karl Urban által hozott, laza, macskaszerű terminátoros kisugárzással. Ketten együtt sem olyan hidegek, mint Urban volt egyedül, pedig McDonough esetében még belevittek egy csúnya gyilkosságot is, hogy nagyon utáljuk a karaktert, mégis, amikor végül elfogyott a dialógusa a filmből, kicsit megsajnáltam.
Sarah karaktere sokat fejlődött az első rész óta. Már nem az a tehetetlen, árral sodródó nőci, akit megismertünk. Figurája, amolyan kabalaként funkciónál. Amíg Frank a "nyakában" tudja, biztos lehet a sikerben, főleg, hogy Sarah már nem passzív üzemmódban nyomja, hanem Marvin gondoskodásának köszönhetően, mind jobban kijön belőle az asszonyállat. (Talán a harmadik részben már ő fogja belevinni Franket a tutiba.)
- Mi oroszok ezt adjuk borravaló helyett...!
Női oldalról Mary-Louise Parker simán elviszi a showt kolleginái elől, ezért Helen Mirren karaktere sokkal súlytalanabb lett, míg Catherine Zeta-Jones egyenesen a lepkesúlyba avanzsált. Talán majd a folytatásban többet domboríthatnak. (Ige, hiába tettek meg mindent az írók, hogy elhitessék velünk, egyikük nem partiképes a folytatásra, hiszen tudjuk, a kémek akár a macska, kilenc élettel rendelkeznek.) Hiába vitték többre amerikai kolléganőjüknél (Oscar-díj, blockbuster, jó házasság), itt csak asszisztálnak az események alá.
Akinek alakítását keveselltem és fontosságát megkérdőjelezem, az a "Béka". Nagyon kedvelem Thewlis egyértelműen tenyérbemászó pofáját, de itt, bár tudtam, ő amolyan James Bond mellék-gonosz, amit belőle kaptam, nekem nem volt elég. Annyira életszagú a borkóstolgató figurája, annyira vászonról lemászó, hogy őt például kifejezetten üdvözölném egy folytatásban.
Az enyhén lökött tudóst pedig Hopkins biztos kézzel hozza. Eszméletlen színész. Ahogy motyog maga elé, ahogy beszél, emlékeztet Hannibal Lecter kissé megborult unokatestvérére, akit eddig nem ismerhettünk meg - mivel Thomas Harris, a Lecter könyvek írója nem mesélt róla. Igazából meg sem lepődtem rajta, amikor kiderültek a motivációi.
Nem bírom a kötöttséget!
Ennek ellenére a film puskaropogás faktora számomra alatta maradt az első résznek. Hopkins karizmatikusabb, mint Richard Dreyfuss volt, korábban, mégis, pont mivel magányos farkas, a végső leszámolás így sokkal vértelenebb lett, mint Malkovich és Mirren ámokfutása volt, pár éve. Morgan Freeman hiánya csak azért nem annyira szembeötlő, mert valahogy a második részben is érzem a szellemét, hogy jelen van. Komolyan!
A történet ugyan kicsit bonyolultabbnak tűnik, de ez sem vált előnyére. Túl sok helyszín, túl sok szereplő, kevesebb tűzijáték.
Ettől függetlenül Dean Parisot akció-képregény-komédiája élvezetes szórakozás, egyszer feltétlenül látnod kell.
A befejezés klisés, könnyen kiszámítható, de még ez sem rontja el az előtte végigült közel két órát.
Ja, és játszik benne Bruce Willis...

Figyeld:
- Parker orálisan adakozóbb
- Hogyan kell a rendőrséget egy hűtőajtóval leamortizálni.
- Hopkins. Az az ember egy zseni.
- Az első részben tetszett, amikor Willis kilép a pörgő autóból? Nos, kapsz valami hasonlót. (Kár, hogy tucatnyi film, köztük a Wanted, már bemutatta)

Néhány érdekesség:
- Ernest Borgnine szerepét csak 2012.-ben bekövetkezett halála akadályozta meg.
- Három szereplő is játszott már Lecter filmben; Hopkins-t ugye nem kell bemutatni, de Brian Cox, aki itt Ivan, már előbb eljátszotta a Hannibalt "A vörös sárkány" első megfilmesítésében, az 1986-os "Embervadász"-ban. Parker pedig "A vörös sárkányban" játszotta Molly-t.
- A filmben Mirren megjegyzést tesz magára, hogy ő a királynő. Ez igaz, hiszen több filmben eljátszotta ezt a szerepet. :)
- Mary-Lousie Parkernek nagy napja volt a film a bemutatója, hisz sok országban együtt mutatták be másik filmjével, a R.I.P.D.-del, amit véletlenül nem az első Red rendezője forgatott le, Robert Schwentke? De!



2013. november 10., vasárnap

2 Guns - 2 Kaliber (2013)


2 Guns - 2 Kaliber (2013)

Rend.: Baltasar Kormákur

A Buddy movie ismérve, hogy a főszereplők a film végére jól kiegészítik egymást.



Fősz.:
Denzel Washington - Robert Trench
Mark Wahlberg - Michael Stigman
Paula Patton - Deb
Bill Paxton - Earl

A film eredeti címe valószínűleg a két fegyverre utal, ami szembe fordul mindenkivel. A magyar cím pedig talán pejoratív jelentése, hogy két különböző kaliberű pacák a film főszereplője.
Ízig-vérig buddy movie. Lehet, hogy két különböző kaliberek, ettől függetlenül van bennük közös.

Megfelelő öltözet bankrabláshoz


Robert Bobby Trench (Denzel Washington) DEA ügynök és éppen beépülve dolgozik. Egy feladata van; lebuktatni vagy megbuktatni Papi Greco-t (Edward James Olmos). Az utolsó lépések vannak hátra, amikor a segítségét belső harcok miatt megölik. Ettől függetlenül be akarja fejezni a melót. Erre esküdött fel.

Michael Stig Stigman (Mark Wahlberg) tengerészgyalogos, fontos és titkos küldetésen vesz részt. Egy drogbárót kell valahogy belehajtani egy leszámolásba, némi lopással fűszerezve. Michael kényszerű szövetséget vállal Robert-tel, miközben egyikük sem tudja; a másik beépített ügynök.

- Akkor mi most egy oldalon... ülünk?


Az egyetlen módja, hogy kiugrasszák a nyúlat a bokorból, az egy bankrablás, ahol meglovasíthatják Papi pénzét. Drogkartellek vezetőinek félrerakott pénzére nem vonatkozik a biztosítás.
A rablás sikeres, sőt, jóval felülmúlják magukat a srácok. Sikeresen emelnek el 40 milliónyi dugipénzt, csak az a baj, hogy nem Papi pénzét teszik magukévá, hanem a CIA titkos mézesbödönét csapolják meg, aminek következtében néhány öltönyös rájuk száll.

Hogy teljes legyen az öröm, mindkét beépítettet átverik kicsit. Bobby-t a szeretője, Stig-et pedig a megbízó felettesei. Innentől versenyfutás lesz az életük, mert mindenki a hatalmas zsetonra utazik.

Paula Patton, Washington - Mert kell egy jó nő is.


Baltasar Kormákur filmje nem akciósabb, mint más akciófilmek. Pár nagy durranás, mégsem lesz olyan nagy durranás. Korrekt akciófilm, lagymatag lövöldözések, jellemábrázolás, csipetnyi humor. Jól szórakozhatunk rajta, ha nem várunk túl sokat. A sok átverés egy idő után kiszámítható és uncsi.
Erős pozitívum a szereplőgárda, amiben olyan nevekkel találkozunk, mint Fred Ward, James Marsden, Bill Paxton.
Sokat dob a filmen, hogy Washington és Wahlberg párosa között működik a kémia. Bár a történetben nincs rá utalás, simán épülhetne rájuk egy hasonlóan pörgős folytatás.

Volt egy pont, ahol kísértetiesen emlékeztetett a film alapsztorija Whalberg egy remek akciófilmjére, az "Orvlövészre". Legalább otthon volt a témában. Washingtonnak is ismerős lehetett a cselekmény, hiszen hasonló átverős mozi volt egy korábbi thrillere, az "Időzavarban".

42 millió dolcsi komoly végkielégítés
A film negatívuma, hogy az akciókra nem fektettek komoly hangsúlyt. Az a néhány lövöldözés hevenyészetten van összedobva. A végső leszámolás pl. túl gyors, a főszereplőinkért szinte izgulnunk sem kell, hiszen annyi az ellenség, hogy rendesen aprítják egymást. Gyakorlatilag elég hátradőlniük és kivárni a végét. A film közben van egy másik hasonlóan vértelen, kommandós lakásrohamozás. Denzel a kecóban oson, betörnek a katonák, Wahlberg kívülről fedez. Unalmasan van fényképezve, sterilre. Pár éve a Die Hard 4. részében azért már láthattuk, milyen egy jó lakás lövöldözés, amikor McClane először csap össze az ellenséggel. Itt ilyesmiről szó sincs. Néhány petárda, némi kóválygással.
Papi karakteréből sem hozzák ki a maximumot, pedig Edward James Olmos ennél sokkal jobb, komolyabb színész. Nincs egy markáns verőembere, pedig az alapelvárás a hasonló filmekben. Deb figurája pedig szerintem kicsit indokolatlanul lett kiírva, de kellett a drámai töltet. A film végére már senki "le se szarja".
Az szintén furcsa, hogy a CIA nagyon csúnyán van bemutatva, és az ellenségen kívül szinte nem is látunk rendőrt a filmben, pedig, ha ekkora balhék történnek a városban, azért arra rászakítanának egy komoly apparátust. Talán már nem fért volna bele a játékidőbe egy karakteres nyomozó, aki belecsöppen a történetbe, miközben főhőseink után nyomoz. Pedig belefért volna egy kívülálló, hiszen a két kaliber gyakorlatilag a "másik oldalon" harcol.

Figyeld:
- csirke-céllövölde
- Paula Patton bikavadító, Bill Paxton tenyérbemászó
- A ritmikus vágások szépek, hangulatosak

7/10

2013. november 4., hétfő

Bikinivadászok - Private Resort (1985)


Bikinivadászok - Private Resort (1985)

Rend.: George Bowers

Fősz.:
Ben - Rob Morrow
Jack - Johnny Depp
The Maestro - Hector Elizondo




Szinte minden sztárnak van film kriptonja. Depp-nek a Bikinivadászok az.























Erre a filmre mondom azt, hogy videótéka szökevény, vagy VICO szintű szórakozás. Nem éri meg az időt, amit rászánnál. Szar, szemét, szar.

Johnny Depp második filmje előkelő 4.9-et kapott az imdb-n, de szerintem ezt a pontszámot még húsz éve szedte össze, mielőtt létrejött volna az oldal. A film két kisstílű egyetemista kalandjait meséli el, Florida egyik fényűző hoteljében, miközben folyamatosan nőket akarnak meghágni. Párhuzamosan megismerünk egy ékszertolvajt, aki középkorú nők kirablására specializálta magát. Nem egy észlény, ellenben gizda és erőszakos.

Ostoba, olcsó humor jellemzi a filmet. A 4.9 erős túlzás, szerintem.
Rob Morrow a "Gyilkos számokban" már befutott színész, de ez a film az első filmes munkája volt.
Tipikus cicis mozi. Folyamatos vetkőzések, popsirázások, ripacs alakítások. A történet buta. Gyakorlatilag viccesnek szánt jelenetek laza összefűzése.

Az egyik legkínosabb pl. amikor a fodrász és a hotel biztonsági főnöke összeverekszik a liftben. Biztos viccesnek gondolták...
A "Rendőrakadémia" egyik sztárja, Leslie Easterbrook is feltűnik pár meztelen jelenetben.
A rendező, George Bowers kissé visszaesett a filmes szamárlétrán, mert ez a film volt az utolsó rendezése, ezek után már csak vágóként dolgozott. 2001-ben dolgozott legközelebb Johnny Depp-el, hiszen Bowers vágta "A pokolból", című képregény horrort.
A film "Nyereménynyaralás" címmel is ismert. Mondjuk ez többet elárul a filmről, mint a direkt szexisebb "Bikinivadászok".


20% - de csak a csöcsök miatt.


Figyeld:
- Egyértelmű nyolcvanas évek fíling. Mind színvilágban, mind a frizurákban. A legtöbb popsi nem is kerek.
- Johnny Depp szemtelen és fiatal. Szemtelenül fiatal.
- Siralmasan buta párbeszédek.
- Ford Fairlane is feltűnik pár jelenetben



Thor (2011)

Thor (2011)
Thor

Thor szó szerint odabasz az asztalra, ha elege van...


Rend.: Kenneth Branagh, Joss Whedon

Fősz.:
Thor - Chris Hemsworth (Cabin in the Wood, Bosszúállók)
Jane Foster - Natalie Portman (Leon, a profi, Fekete hattyú)
Loki - Tom Hiddleston (Hadak útján, Éjfélkor Párizsban)
Odin - Anthony Hopkins (A bárányok hallgatnak, Hannibal)
Erik Selvig - Stellan Skarsgard (Good Will Hunting, Ronin)
Coulson ügynök - Clark Gregg

- Emelem kalap...ácsom a statisztákra.


Előkészítés:
Kenneth Branagh gyermekkora óta nagy rajongója volt a Thor képregényeknek, így nem volt kérdés, hogy vállalja e, legalábbis részéről. Az teljesen mellékes, hogy főleg Shakespeare feldolgozásokat készített vagy nem túl sikeres drámákat, thrillereket. Miután a Marvel stúdió letette mellette a voksát, meglepték egy hatalmas csomaggal, amely tartalmazta az összes Thor képregényt, hogy a rendező felelevenítse emlékeit és naprakész legyen a mítoszból. Kenneth Branagh végül azért is vállalta el a film készítését, mert amellett, hogy kipróbálhatta magát a blockbuster filmek világában, pontosan tudta, hogy Thor története teljesen olyan, akár Shakespeare V. Henrikje. Ez persze nem lett volna elég, az amúgy viszonylag kevés CGI-vel dolgozó rendezőnek, hiszen eddigi legnagyobb dobása a Frankenstein volt, ezért segítségnek még beszállt mellé Joss Whedon (Firefly), aki a sci-fi műfaj egyik kortárs fenegyereke és a Marvel studió támogatását élvezte.
Stan Lee, Jack Kirby és Larry Lieber voltak az eredeti képregény szerzői. A forgatókönyvet hárman dobták össze - Ashley Miller, Don Payne, Zack Stentz - J. Michael Straczynski és Mark Protesevich ötletei alapján. Szóval dolgoztak rajta páran.
Néhány apró problémát meg kellett oldaniuk, mint például a Bifrost híd külsejét, amely a képregényben leginkább tényleg az emlegetett szivárványra hajazott. A filmben a híd inkább emlékeztet a jégtáblák és áttetsző kristályok keverékére.
Natalie Portman-t csupán a rendező nevével tudták megnyerni a produkcióhoz. Natalie amúgy nem rajong a blockbuster filmekért, szeret a független filmes világban mozogni.
Tom Hiddleston, Branagh-hoz hasonlóan áttanulmányozta a képregénysorozatot, hogy többet tudjon meg Loki karakteréről. Loki figurája drámai karakter, belső vívódásokkal.
Mind a képregény és mind a film rengeteg momentumot emelt át a skandináv mitológiából.
Ezek mellett még arra is nagyon figyelni kellett, hogy a készülő egyéb Marvel filmekkel jól harmonizáljon a mozi. Bizonyos helyszínek pl. visszaköszönhetnek más, új képregényfilmekből.

Történet:
Áll a bál Asgard-ban. Néhány jégóriás belopakodik Odin palotájába és kegytárgyat próbálnak lopni. A lopást ugyan meghiúsítja az őrség, de Thor, Odin idősebb fia, néhány barátjával átmegy a jégóriások földjére Jotunheim-be, hogy megleckéztesse őket. A támadás nem túl sikeres és Odin megharagszik a forrófejű gyermekére, akinek köszönhetően ismét háború veszélyébe sodródik világuk. A végső atyai döntés: száműzetés a földre. Hatalmas dirrel-durral ez megtörténik.
Thor, miután hatalmas csinnadrattával földet ér, néhány kutatóba botlik, akik a furcsa fiatalember közelében maradnak, mert talán választ tud adni kérdéseikre, melyek felmerültek kutatásaik során. Közben Thor igyekszik visszaszerezni isteni fegyverét a Mölnirt, amely akár Arthur király legendás Excaliburje, csak annak a kezében használható, aki kiérdemelte. Ellenkező esetben képtelenség felemelni, így gyakorlatilag, amíg nincs gazdája, ez a világ legnagyobb papírnehezéke.


Loki, az öcsi, közben keveri a szart, csakhogy Thor-t a földön maradásra bírja. Gyorsan bebukik, mivel ostoba hazugságai könnyen lelepleződnek. Thor feláldozza magát, ami persze megtöri az "átkot", így erősebben, mint valaha, félisten szupermenként indulhat csatába a Jégóriások seregei ellen.

Látványos képregényfilm, de számomra nem volt túl izgalmas. Loki szarkeverése nem túl bonyolult, hamar bukik le. Thor pedig félisten; Mi baja lehet? Portman szép dekoráció. Az akciók nem túl eredetiek. CGI orgia, sok villámmal és füsttel. A színhelyek szépek, a zene remek.
Nekem ennek ellenére közepes szórakozás volt a film.



Miért?
- Talán mert nem vagyok otthon a skandináv mitológiában. Pl. Heimdall honnan kapja állítólagos hatalmát és ha olyan nagyon hatalmas, Loki hogyan tudja egy pillanat alatt lefagyasztani? Most akkor nagy hatalmú, vagy szerencsés kapuőr a srác, hogy eddig nem verték össze. És mi ez a kapu egyáltalán? Ha egyszer megnyitotta valaki, miért ne lehetne a pusztulása után ismét megnyitni?
Loki mitől lesz olyan mint Anakin Skywalker - azaz, miért lesz végletekig ellensége testvérének? Miért nem fogadja el, hogy ő egy mostohatestvér, de szeretik? Ülne le a seggére és falja a vadkant... Persze, ha nem lenne Loki, ki lenne az ellenség?
A végén a támadó robotot milyen energia hajtja? Vajon az "Álomháború"-ban Baby Doll ugyanannak a gyárnak a termékei ellen harcol a japán templomban, mint Thor-ék a kisváros főutcáján? Épp csak másik széria?
De mindegy is, hiszen Thor, elvileg egy isten fia. Akkor meg ki lehet neki ellenfél???
Szóval nem rágtam tövig a körmöm és nem is kötött le nagyon a mozi.

- Nézd, Sir Hopkins ránk nézett!!!


50%

Ha megnéznéd: T H O R