2014. június 15., vasárnap

Blog: Vasárnapi pincepörkölt

A vasárnapi pincepörkölt valójában már pénteken elkezdett "készülni". Az akciós husit megvettem és tudtam, hogy lesz belőle valami. Így kezdődik, kicsiben.
Persze, ahogy szoktuk, vásárlás közben megint elfelejtettünk valamit: hagyma. A pénztárnál jutott eszembe, de Jana meggyőzött, hogy nekik van otthon egy mázsa, majd hoz belőle. Közel három kiló húshoz. Az azért nem kevés hagyma.
Azután Jana, mielőtt filmezni (gy. k. este megnézni valami horror-t, vagy mást) kezdtünk volna, átszaladt némi vacsoráért (gy. k. sokszor nálunk eszi meg a kajáját) és hozott hagymát.

4 kis fej hagymácska a pörkölt alapba.

Jana már régebben mesélt róla, hogy néha, hétvégenként ő szokott bográcsban főzni a többiekre. A 4 db hagyma érkezése után ezt elég nehéz elképzelnem. Aki szokott főzni, főleg bográcsban, az tudja, hogy az étel alapja - magyar ételről beszélünk - természetesen a sok hagyma. Nem egy kiló, hanem a sok. Pl. amennyi a hús, kb. annyi a hagyma is. Az adja a vastag szaftot. (Ezek után megkérdőjelezem Jana szakácsi kompetenciáját. Feltételezésem szerint a nők dobálják a holmikat a bográcsba, Jana közben issza a sört és néha belekavar a masszába, ami nála kimeríti a főzés fogalmát. Csak így lehet...)

Szóval a négy hagymácska további legalább két kiló hagymácskát kívánt, ha tényleg oda akarom tenni a pörköltet.
Szombaton erre esély sem volt; dolgoztam. Stefivel, kedvenc öcsémmel. Van egy másik is, de ezt most hagyjuk. Stefivel dolgoztunk és meccset néztünk azzal a három vendéggel, aki meccset jött nézni. 
Utálom a focit, alig tudtam magam lekötni... amíg nem kezdtem takarítani. Hajnalban Miló érkezett és gondoltuk, megyünk Tecsóba. Az kellett, a hagyma miatt. Meg ami még eszembe jutott. Hiszen pörkölt, jó pörkölt, nem készül csak húsból és hagymából.

Vettem egyéb összetevőket. Miló kirakott otthon én felbattyogtam a cuccal és körbenéztem a konyhában.

Borzadályos kupleráj.

Koszos konyhában nem lehet finomat főzni. Vendéglátós tapasztalat. Szakaszosan kezdtem takarítani és előkészíteni az anyagot. Néha megszakítottam egy cigivel, a kora reggeli várost bámulva. Nem voltam éppen friss, de tudtam, ha lefekszem, csak este kelek fel, lustán és a melegtől bágyadtan, főzéshez kedv nélkül...
Szóval, mosogatás.
Itt már a nagyját kidobáltam, de mosogatni kellett.
Néha eszméletlen dolgokat találok a csapban.
Mennyivel egyszerűbb lenne a papírtányér.

Igazi agglegény pult.
Ezeket a képeket nem teszem ki nagyban. Nekem kellemetlen.
Azután pedig előkészülés.
Tűzhely lemosva, lábas kimosva. Persze, mikor kipakoltam a hozzávalókat, kiderült, hogy kicsi lenne az edény. előkerült hát a "nagy".
Hagyma, paprika, a többit nem is mondom...
Ennek köszönhetően hosszú percekig könnyeztem az erkélyen. Már azt hittem, többé nem tudom kinyitni a szemem, annyira égett, hogy egész éjjel fent voltam. Meg csípte a hagyma is.

Azután pedig lehet főzni...

Hagymás alap.
Recept:
Kevés olaj, kb. 30-40 dkg csécsi szalonna.
Ha nem emlékeznél, a csécsi szalonna az a piros szar!
Apróra vágva.
Rá a hagyma, fűszerek, pirítani kezdem, de már dobálom rá a felvágott lecsó paprikát. Nem sokat, 5-6 darabot.
Amikor lepirult, akkor mehet rá a kockára vágott hús...

...megkavarom és kész is. Rászedtem a tésztára és faltam, befelé...
Ja, elfelejtettem, hogy én bealudtam és Cic fejezte be a főzést.
Pedig fontos részlet!

A pincepöri viszont kiváló lett és Cic most nem sózta el.