Blog: Sérv?

Hát nem vagyok éppen 100%-os.
Pár napja, miközben felültem, nem tudtam nem észrevenni, hogy a pocakom nem úgy feszül meg, mint máskor/régebben. Középen bizony egy kis alien igyekezett kitörni belőlem. Nem fájt, oké, de, hogy nem is normálisan dudorodott, az biztos.

Volt, akinek szóba hoztam. Főleg egy ismerősnőnek, akinek hülye szokása volt, hogy gyomron basszon. (Talán be kéne perelnem...) Esténként a kutyájával járja körbe a környéket, eljut hozzánk, és néha beszélgetni kezd...ünk. Ilyenkor van, hogy csiklandozni akarja az embert, vagy barátságosan gyomron bassza. Én viszont most kurvára nem akarom, hogy a szeretet legcsekélyebb jelére se basszanak gyomron. Van elég bajom.
Persze, az ilyen utcai ismerősök a legkeményebbek, ha lelki erőt kell a másikba tölteni. Rá is kezdett:
- Hú, bazzeg, sérv? Az nagyon szar! Felvágnak, és beültetnek egy gyomorhálót...
Innentől már nem érdekelt a vigasztalása. Valahogy, vannak emberek, akiknek kurvára nincs hozzá érzékük. Mint nekem az udvarláshoz.

Később 'Drás megnyugtatott, hogy bár a sérv tényleg szar, én még messze vagyok tőle. Előbb vizsgálat, stb. Azután lehet, hogy sérvkötővel és megfelelő terápiával visszahúzódik, begyógyul.
Legyen így! (Negyven évesen inkább sehogy se legyen.)

Hétfőn nem volt orvos.
Kedden, természetesen a híres Semmelweis napot tartották kis hazánkban, így azért nem indultam el, kivizsgáltatni magamat.
Szerintem holnap, be fogok szorulni a liftbe...
Mindig így van...