2015. május 15., péntek

Maggie - Maggie (2015)

Maggie - Maggie (2015)


Rendezte: Henry Hobson


Megtekintés: Feltétlenül, mert negatívumai ellenére nem láthattad Schwarzeneggernek ezt az oldalát!


Az persze más kérdés, érdekel e téged Schwarzenegger gyengédebb oldala... Emlékszünk még a videós korszakra, amikor egy Fantom kommandó (Commando) című "műremek" tett róla, hogy rongyossá nézzük a kazettát? Amikor már kikoptak a színek, elhalkult, eltompult a narrátor és végül begyűrte a gép a szalagot a párásodás miatt, akkor sem tudtuk megunni Schwarzi izom-bosszú filmjét, amelyben törtet előre a célig, hogy elrabolt gyermekét visszaszerezze, miközben kb. 100 embert öl halomra. (Egyszer legalábbis annyit számoltam, de a robbantások miatt illetve mert néha a vágás is kissé ócskára sikeredett, a szám lehet plusz mínusz tíz.









Remélhetőleg ennek a Schwarzinak már vége. Ez az új Schwarzi pedig tanácstalan, érzékeny és mind érzelmileg gyenge, mind már fizikálisan nem a megtörhetetlen szuperhős. És ez így van jól!

Hobson első nagyjátékfilmje meglepően érett munka, ami a kiállítást jelenti. Rendkívül lassú dráma - annak előnyeivel, hátrányaival - melyben egy család idillikus felépítésének végső összeomlásának lehetünk tanúi. Hobson jól aládolgozik a forgatókönyvíró, John Scott 3 munkájának és abban is sokat segít, hogy Schwarzeneggerből kihozza a maximumot, habár, ha sok filmet láttál már és fogékony vagy a drámai alakításokra, azért nem fognak teljesen átverni. Mert Schwarzenegger tényleg nagyon jól hozza a tanácstalan farmert, aki nem tud beletörődni gyermeke elvesztésébe, ugyanakkor azért látszik, hogy ezt a drámai alakítást rendesen megtámogatták dramaturgiailag.
Mire gondolok?
Hogy sokszor minimális eszközökkel, Schwarzi valójában csak jelen van a jelenetekben. Ül és néz maga elé, vagy sétál és néz maga elé, stb. Szóval, bár tényleg roppant erős a színészi játék - tőle pedig kiemelkedően jó - ettől még nem leszünk drámailag teljesen "kielégítve".
A forgatókönyv azért mindent megtesz, hogy legyen kis vér, pici akció, azonban nagy előnye a történetnek, hogy nem egy agyatlan mészárlós apokaliptikus darálásra koncentrál, hanem arra a bizarr szituációra, amikor egy szülőnek el kell engednie a gyermekét. Ennél a pontnál pedig akár el is felejthetjük, hogy a gyermeke egy zombikórtól fertőződött meg és simán cserélhetjük magát a betegséget csak egy hétköznapibb és akár létező vírusos betegségre, amelyre még nincs gyógymód, ellenben aki megkapja, annak heteken belül lefőzik a kávéját.
A zombiság csak egy leheletnyi pluszt tesz hozzá a filmhez, hogy be lehessen csempészni pár rövid akció jelenetet. Csak úgy mellékesen.
Éppen ezért, aki hentelésre számít, csalódni fog, aki viszont fogékony a dokumentarista rendezésű filmdrámára, annak kellemes két órát fog okozni a film.
És bár amit írtam Schwarzi színjátszásával kapcsolatban azt tartom, ettől még úgy gondolom, sokan meg fognak lepődni, hogy az osztrák tölgy mire nyugdíjaskorba lépett, képesnek bizonyult eljátszani egy jó színészt. (Ugyanakkor biztos vagyok benne, hogy Shakespeare-i mélységet nem várhatunk tőle.)


John Scott 3 első munkája szinte tökéletes kamaradráma és eszméletlen szerencséje van, hogy első munkáját olyan komoly filmes szakemberek prezentálták, mint Arnold Schwarzenegger és a fiatal Abigail Breslin, aki kora ellenére már komoly Oscar-díj esélyes alakítást is hozott eddigi pályafutása alatt. (2007-ben jelölték a legjobb női mellékszereplő díjára, - A család kicsi kincse, Little Miss Sunshine, 2007 - amit nem nyert el, de egy rakás egyéb díjat szedett már össze rövid pályafutása alatt és még több jelölést.
Tudjuk, hogy az osztrák erőember viszont inkább arany málnás szerepeiről ismeretes, amit talán még ő sem bánik, hiszen közel harminc éves filmes pályafutása alatt nem elég, hogy a világ egyik legismertebb osztrák személye lett az egykor "csupán" csak testépítőből, hanem mert jól irányított életében komoly politikai és egyéb sikereket ért el. Sosem lesz az egyesült államok elnöke, ennek ellenére, ha nem foglalkozunk a néha felröppenő bulvár botrányaival, Schwarzenegger követendő példa. És bár van közös fotója Orbán Viktorral, azt hiszem ő nem Fideszes...

Wade (Schwarzenegger) borzalmas hírt kap idősebb lányáról, aki még előző házasságából született. Maggie (Breslin) egyik bulizós kőrútja alkalmával megfertőződött egy leginkább zombi kórt idéző betegséggel, amely mind nagyobb problémát okoz az egész világ egészségügyében, mondván, hogy viszonylag gyorsan terjed és nem tudnak felmutatni ellene működő gyógymódot.
Ennek ellenére e kormány még nem vezetett be statáriumot a fertőzöttekkel kapcsolatban, ezért még egyelőre akinek módjában áll, hazaviheti megbetegedett szeretteit, ha betartja a szabályt, hogy miután a gyors lefolyású betegség a végső stádiumba ér, a beteget elviszik a karantén területekre, ahol gyakorlatilag halálra vannak ítélve.
Wade, a szófukar munkásember szeretné utolsó napjai alatt maga mellett tudni az első szerelmének egyetlen gyümölcsét, meg egyáltalán a világ legrosszabb érzése lehet, ha nem tudunk a gyermekünknek segíteni, miközben az szenved, ezért bármit megtenne, hogy a kislány mellette maradhasson, akár a fertőzés tetőpontja után is. Mintha csak valami csodában hinne.
Második felesége igyekszik ebben partner lenni, ugyanakkor a már két közös gyermekük miatt emocionálisan kénytelen kihátrálni a tini haláltusájának hatósugarából, hiszen neki a két másik gyermekre kell főleg odafigyelnie. Ezért a mostohaanya, Caroline, (Joely Richardson) miután vészesen közeledik a határidő és érzi, férjére semmilyen befolyással nem bír, hogy lányától megváljon, inkább elhagyja őket, hogy "ne legyen útban".


A film főleg Maggie karakterére fókuszál, ahogyan egyre jobban beszűkül élettere, ahogyan gyakorlatilag elbúcsúzik a világtól és a barátaitól, hiszen nincs mit szépíteni: meg fog halni. Wade pedig tehetetlenül próbálja megállítani az időt, nem logikusan gondolkodva, hanem pusztán az érzelmeire bízva magát, egymás után megélve a napokat, igyekezve nem gondolni arra, hogy egyszer hívnia kell a megfelelő számot és el kell engednie kislánya kezét, örökre.

75%

Semmi sallang. Amit a képernyőn látunk, az mind szükséges és mind a karaktereket építi.
A befejezés sokak számára hagyhat némi kívánni valót maga után, hiszen ha belegondolunk, ezzel a lezárással gyakorlatilag nem lépték meg a drámaiság utolsó fokait, így kissé levéve e terhet néhány karakter döntéseiről.
Ha látod a filmet, tudni fogod, mire gondolok.


Bresling második zombie filmje, rövid pályafutása alatt - Zombieland, Zombieland, 2009 - míg Schwarzeneggernek a hosszú pályafutása alatt gyakorlatilag a második filmje, amit be lehet szuszakolni a horror műfajába és az első, amelyik zombie témát boncolgat. Ilyen közel a fertőzött világhoz akkor volt Schwarzi, amikor kb. tíz éve arról cikkeztek, hogy lehetséges, hogy ő fogja alakítani a "Legenda vagyok - I Am Legend, 2007 - főszerepét, amit végül Will Smith kapott meg.
A film 2011-ben szerepelt a filmes feketelistán és amikor Schwarzi igent mondott rá, akkor derült ki, hogy végül el fog készülni. Ez pedig így volt jó. Szerintem ez lesz Schwarzi legerősebb alakítása a filmográfiájában, bár, pofátlanság őt most még leírni. Sok jó filmet még tőle.

Ha érdekel a film, itt bele fogsz botlani: http://online-pont.eu/maggie/online

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Ide tessék írni, ha van mit: