2016. május 13., péntek

Kult: Mégis kinek az élete? - Whose Life Is It Anyway? (1981)

Kult: Mégis kinek az élete? - Whose Life Is It Anyway? (1981)


Rendezte: John Badham

A film Mafab adatlapja: Whose Life Is It Anyway? (1981)

Megtekintés: Egyértelmű. Egyrészt, mert nagyon komoly témája van, másik pedig Richard Dreyfuss, akinek egyik legjobb szerepét láthatjuk.

A filmről ezt a cikket pár évvel korábban írtam, de mivel egyik kedvenc magyar filmes oldalam feltette és most már megtekinthető, úgy gondoltam, érdemes elővenni, leporolni és eljuttatni hozzád, kedves nézőhöz. Tudom, néha nagyon tré filmeket is szoktam nektek ajánlani, de azért szoktam ám én értékes filmeket is nézni.

Oké, hogy John Badham, a rendező nem mai gyerek, de, hogy a nyolcvanas évek egyik-másik nagy sikere után az ürge gyakorlatilag 2002-ben készített utoljára mozifilmet, azért az kemény és fájó. Azóta néhány tv film és főleg sorozatok epizódjait - mondjuk, legalább a legtöbb nem rossz sorozat - rendezhette meg. A 2002-es filmje a "Gyilkos rejtvény - Brother's Keeper (2002)" (magam még nem láttam), ha másra nem is, arra jó volt, hogy Jeanne Tripplehorn újdonsült férjével, Leland Orser-rel együtt játszhatott. 2000-ben házasodtak össze!

Elkalandoztam!
Szóval, emeljük át a korábbi cikket:





John Badham
filmjének megtekintése után tudatosult bennem, hogy nem csupán egy filmet néztem végig, hanem valami sokkal többet láttam, kaptam, mint szavakba tudnám önteni. A „Mégis…” egy közepesen erős filmdráma, - mivel nem vették túl melódramatikusra, csöpögősre – egy kivételesen erős mondanivalóval; az élethez való jog kérdéskörével.

Ken Harrison (Richard Dreyfuss) szobrászművész, aki egy nap munka után, hazafelé, véletlen elszenvedője egy autóbalesetnek és ettől a pillanattól mintha elvágták volna az életét. Szó szerint. Gerince megsérül, ezért bár az összezúzott keze-lába idővel meggyógyul, mozogni soha többé nem lesz képes. Ken fokozatosan vagy azonnal – igazából magas intelligenciája miatt nem derül ki – de tisztában van vele, hogy ha nem képes visszatáncolni az előtte felépített életébe, akkor nem marad más út számára, mint a halál.

Dr. Michael Emerson (John Cassavetes) hivatását hasonlóképp profin végző osztályvezető orvos és bár nem fanatikusan hívő ember, aki nem szegi meg a tízparancsolat ötödik pontját – Ne ölj! – ettől függetlenül képtelen elfogadni Harrison álláspontját és annak kérésére, passzív eutanáziát alkalmazni a férfin.

A film a lélek és test elszakadása miatti törés mellett a két férfi mini-gigászi harcáról szól, melyben mindketten bevetnek minden, törvényes fegyvert, hogy felülkerekedjenek a másik akaratán. Azután már csak a néző saját lelki beállítottsága dönti el, végül melyikük oldalát bírnánk hasonló helyzetben képviselni.

A rendező:
John Badham rendező-producerről két dolgot lehet biztosan tudni: 1939.aug.25.-én született Angliában és kipróbálta magát majdnem minden élőszereplős filmes kategóriában. Kezei közül olyan filmek kerültek ki, mint a „Rövidzárlat” a „Dracula” 1979-es változata vagy a „Zsarulesen” két része. Badham a fiatal generációt megnyerte magának a nyolcvanas években, olyan sikerekkel, mint a „Szombat esti láz”, „Kék villám” és a „Háborús játékok”.
Ebből a néhány címből is világos, hogy Badham korrekt iparos, aki a csúcson egyértelműen a hetvenes évek végén volt, azután lassan kikopott a mozifilmek világából. A cikk írása idején már tíz éve nem rendezett filmet a vászonra.

A főszereplő:
Richard Dreyfuss egyébként is nagy kedvenc, olyan filmek miatt, mint a „Cápa”, „Örökké” vagy „Harmadik típusú találkozások”. Dreyfuss kipróbálta magát sok témában, de mostanában valahogy fontos, de kicsi mellékszerepekkel találják meg. Igaz, kevés esetben lehet mondani, hogy egy filmnek abszolút főszereplője volt, mert valahogy mindig keveredett mellé másik húzónév is.
Ebben az alakításában azonban megismerhetjük, milyen jól alakít eszköztelen – ha eszköztelennek merjük tekinteni, a szinte csak az arc mimikájára építő szerepet -  játékkal és olyan közel hozza a figurát, hogy a végén a képzeletbeli mérleget sokaknál könnyen a maga akaratának beteljesülése felé billenti.

Ebben persze nagy szerepe van Brian Clark könyvének, színdarabjának.
Clark aprólékosan, precízen mutatja meg, hogyan juthat valaki el odáig, ahová Harrison eljuthat. A jellemábrázolásban tökéletesen felépített karakter, kötelező tananyag lehetne a szakmán belül dolgozni vágyó, leendő egészségügyi munkások, pszichológusok tanulmányaiban.
Clark elmagyarázza, hogy mitől érezheti végül egy ember azt, hogy nincs többé értelme az életnek, amikor már nincs tovább, mindezt racionálisan, felesleges nyálaskodás nélkül.


Fontosabb mellékszerepet kapott a filmben többek közöt még Bob Balaban (Lány a vízben - az unszimpatikus kritikus), Kenneth McMillan (Düne - Harkonnen báró), Christine Lahti (Rejtekhely - Jeff Goldblum filmbeli felesége) és Thomas Carter (jelen filmben a feka ápoló, de ma már elismert rendező-producer - Szívem érted Rapes, Két túsz között)

Ritka jó film, mely végén a hepiend elgondolkodtatja az embert: Tényleg azt kívánom, hogy ez a remek ember haljon meg, és az mindenkinek jó?
A választ neked kell magadban megtalálnod…

85%

Ha tetszett, adj egy esélyt ennek:
- A szkafander és pillangó - Le scaphandre et le papillon (2007)


Jelenleg a filmnek aktualitást kölcsönöz, hogy bemutatják Rudolf Péter főszereplésével a Centrál színházban, a volt vidám színpadon.
Aktuális cikkek linkje:
http://www.centralszinhaz.hu/eloadasok/program/52146/megis-kinek-az-elete
http://kuk.btk.ppke.hu/hu/content/mégis-kinek-az-élete
A cikkek lehet, hogy közben elévültek és a darabot sem biztos, hogy játsszák még.

Különvélemény:
A "Bizsergető" után ez volt a második film, amit éjjel megnéztünk J.-vel és neki is tetszett. A végére a sört sem kívánta.

Ha szeretnéd látni: M É G I S  K I N E K  A Z  É L E T E  ?

Töfi:
- Nálunk a nem annyira ismert Tom Conti színházban alakította Ken Harrison-t, New York City-ben és ezért megkapta a Tony síjat.
- Richard Dreyfuss szokott azzal élcelődni, hogy mivel a nyolcvanas években elég komoly fűfogyasztó és egyéb drog pusztítóként élt évekig, nem is emlékszik ennek a filmjének a forgatására.
- A filmet két tesztvetítésen, különböző helyeken mutatták be, színes és fekete-fehér változatban. Végül a színes változat került moziba.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Ide tessék írni, ha van mit: