A következő címkéjű bejegyzések mutatása: poszter-mustra. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: poszter-mustra. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. június 1., péntek

Jövővilág - Future World (2018)

Jövővilág - Future World (2018)


Rendezte: Bruce Thierry Cheung, James Franco

Megtekintés: Cheung és Franco összebratyiztak, hogy unaloműzőként összedobják a saját poszt-apokaliptikus Mad Max mozijukat és sajnos a remek fickóktól erre futotta.

Simán el tudom képzelni, hogy egy füves bandázás közben, fogadásból kelt életre a Jövővilág terve. Franconak beszólt valaki a bagázsból, hogy ember, hiába vagy akkora polihisztor és remek színész - már amikor - ha nem vagy képes összehozni egy igazi trash filmet, pedig elvileg az a legalja.
Franco felvette a kesztyűt és cimborájával szépen turmixoltak egy jövőben játszódó akció sci-fi katyvaszt, amely talán szívesen tetszelegne amolyan tiszteletadásnak a nyolcvanas évek olasz fantázia filmjei előtt, ha nem hagyták volna ki a filmből a lelket.
Mert hiába a remek zene, ami minőségileg a film fölé emelkedik, hiába a remek operatőr, aki néha dokumentarista jelleggel belemászik az akciók közepébe, ha valahogy az egész olyan olcsó és bazári, de nem a jó értelembe vetten, hanem összecsapottan.

Eleve milyen az a jövőkép, amelyikben úgy nőnek fel generációs csoportok, hogy az egyik gyermekeket is öl, a másik pedig képtelen megvédeni magát és fejvesztve menekül, ha jő az ellen? Tényleg ezzel a hozzáállással maradtak életben? Tényleg megmaradt az "áldott gyermekiség" néhány kolóniában?
Mindjárt a nyitó képsor mutatja ezt a kontrasztot, mikor Warlord (James Franco) bandája lerohan egy telepet és mindenkit felkoncol, beleértve a gyerekeket is.Értem én, hogy fel kell a nézőnek vázolni, mennyire is gonosz Warlord, de tényleg hihető, hogy találomra kimennek a motorjaikon, ki tudja hány évvel a világégés után és belebotlanak egy önmagát megvédeni képtelen kolóniába? Hát azok meg, hogyan maradtak eddig életben, ha tudjuk, hogy az életben maradásra csak a legerősebbeknek van lehetősége? Könyörgöm, legalább valami ellenállást lássunk már!
A másik, meg amit sosem értettem az ilyen filmeknél, hogy a banda, hogyan toboroz tagokat, ha támadás közben még a védekezésre képtelen gyerekeket sem szándékozik elvinni rabszolgának? Mondhatod, hogy éhes szájat nem etetnek, de akkor akik a jelenlegi tagjai a bandának, azok vannak és azzal kész? Kihalással kerülnek be új tagok?
Egyszerűen induláskor voltak mondjuk százan és azóta nem toboroztak senkit be, mert akivel keresztezi egymást az útjuk, azokat gondolkodás és lelkiismeretfurdalás nélkül végeznek? Hát nem lett volna jó az a gyerek rabszolgának? Akármilyen területen?

Oké, Warlordék nem barátkoznak idegenekkel, csak ölik őket, fogadjuk el. Az új tagok meg csak úgy teremnek, ha esetleg megfogyatkoztak volna, Rendben.

Mi a helyzet Oázissal?
Az egy másik kolónia, amelyik megéri a pénzét. Hevenyészett falak egy maréknyi erdő körül, csupa nő, gyermek, öreg és egy pár harcos. De ami érdekes, háborítatlanul éldegélnek ők is ebben a nihilben és mikor a Hercegnek útra kell kelnie, hogy a királynőnek gyógyszert szerezzen, elég homályos elképzelésük van annak mikéntjéről. Elindulok, azt majd lesz valami, ha már a tábortűz körüli mesék kecsegtettek némi információval.
A nem erőszakos csoportnak legalább van fegyvere, igaz, pont olyan helyen élnek, ahol sokkal kevesebb erre a lehetőség, mint Warlordéknak, akik meg eleve állandóan beszerző kőrúton vannak, hogy legyen mivel gyakorolni a hatalmat. Milyen szerencse, hogy eddig nem futottak egymásba.

Ezek a logikátlanságok pedig egyszerűen a lustaság számlájára írhatóak. Az is milyen dolog már, hogy az elvileg trónörökös Herceg (Jeffrey Wahlberg) egy nyálas kis hülye-gyerek, aki nem izmainak és eszének köszönheti, hogy megéli a film végét, hanem mert világ szerencsése.
De tényleg elengedné egy szem fiát anyu a semmi közepébe egyedül, ha tudja, hogy halála esetén, bármilyen nevetséges, de a fiú fogja örökölni a nem létező trónust. Azért örülhetünk, hogy két legjobb barátja és embere önként vele tart az úton, még akkor is, ha a népmesei tradícióknak köszönhetően borítékolható, hogy a stáblistát nem élik meg. Mennyivel nagyobb poén lett volna, ha a Herceg nyuvad ki legelőször és a legtökösebb viszi a hátán a medicina projectet.

Meg mi ez az androidlány?
Mi a funkciója azon kívül, hogy Warlord pont akkor kelti életre szintetikus feleségnek, amikor a kalandok elkezdődnek. Meg mi az a baromság, hogy bármiféle előjel - villámcsapás, program vírus, fejlövés - ellenére az android lány morálisan lojálisabb lesz, mint bárki Warlord brigádjából?
Azt a poént hányadik slukknál találták ki, hogy ne a Herceg szexpartnere legyen végül, hanem menjen át leszbikus szerelembe a sorsa? Arra legalább jó volt, hogy arra nem nagyon számítottam. Igaz arra sem, hogy Ash (Suki Waterhouse) gondol egyet és átáll a jó oldalra. Most tényleg, miért? Mi történt ezzel a droiddal, amikor a távirányítója meg egyenesen hozzánőtt Warlord kezéhez. Miért érezte úgy a droid, hogy a Herceg elfogadja a segítségét és nem lövi fejbe az első adandó alkalommal, amikor a szeme láttára lőtte le a barátait?
Tényleg azért írták bele a forgatókönyvbe, hogy kicsit eljátszhassunk a gondolattal, hogy a jövőben a szexpartner fogalma ennyire megváltozik és pont egy gépért - hiszen mi más lenne - folyik majd a nagy harc emberek között, mert valamiért mindenki egy szintetikus csiklót szeretne nyalogatni?
Ráadásul, ha már android akkor a képességeit is ki lehetett volna jobban aknázni.
És miért egy hangár közepén áll, hogy végül valaki beizzítsa? Miért nem
a helyén várja "hercegét" az ébresztő csókkal, ahol eredetileg kellene lennie és ahol Warlord megtalálja az irányító szerkezetet? Volt ezzel bármi céljuk? Később nem derül ki...

Aztán ott van az a Love Town. A szexváros.
Elvileg ez kellene, hogy legyen az új világrend kereskedelmi központja, ahol a fáradt vándorok megpihennek, üzletelnek, szexelnek, majd tovább mennek.
De hogyan, ha Warlordék megismert szokásukhoz híven, aki a közelben él és mozog, azt nappal levadásszák?
Vagy este gyilkolási stoppot vezettek be?
Arról nem beszélve, hogy Love Lord (Snoop Dogg) vendégeibe Warlord emberei simán belekötnek. Miért?
Ez a hely nem amolyan türelmi zóna? Fegyver szünet terület?
Ha Warlordék egyébként minden idegent meggyilkolnak, mondva csinált okokkal, Love Lord milyen kondíciókkal fizet nekik a bérleti szerződésben megállapítottak szerint?
Mondjuk úgy nem lesz bevétel, ha a vendégek egyik fele kinyírja a másik felét. És gondolom, nem a fizetős fele marad meg...

Aztán ott van gyógyváros kérdése is.
Ezek meg mit tökölnek a Herceggel és a droid lánnyal? Értem én, hogy Drug Lord egy szociopata bandavezér, mert az őt alakító Milla Jovovich mindent megtesz, hogy bemutasson egy ilyen figurát. Az egyetlen, ami zavaró ebben, hogy lejön a vászonról, hogy ez egy szerep, minden manírjával.
De legalább össze lehet hozni egy élethalál játékot a főszereplővel, hogy legyen több az izgalom. De annak idején mennyivel jobban sikerült ezeket a páros harcokat megcsinálni a Mad Max háromban, vagy a Menekülés New Yorkból-ban?
Ott hihető és életszagú volt az egész. Jó ritmusban.
Itt sufni-tunning.
Tudod, hogy a Herceg fog győzni, csak minek? Hogyan?
Ja, úgy, ahogy végül látjuk?
Hát ez roppant izgi volt...

Végül megérkeznek Warlordék is és legyakják Gyógyvárost, annak ellenére, hogy korábban még Warlord emberei is úgy nyilatkoztak róla, hogy igazi pokol. Ennek ellenére jönnek, látnak és elég gyorsan győznek, mert úgy látszik, Drug Lord emberei semmivel sem életre valóbbak, mint a film elején a legyilkolt kolónia.
Végül Ash, az android lány elunja magát és nemes egyszerűséggel lezárja a vitát.
Herceg most már hazaviheti a gyógyszert, mert bár nincs rá utalás, hogy Drug Lord képesített gyógyszerészekkel dolgoztatna, mégis volt néhány kapszulája a királynő (Lucy Liu) végzetes betegségére. Mekkora mázli már!

Rendben van, hogy James Franco szeretné mindenféle szerepben kipróbálni magát és ezért eljött az ideje egy kifejezetten véres - nem az - trash mozinak, mert olyat eddig nem csinált.
De ne lenne olyan unalmas!
A képi világ még csak-csak. A vizuális megoldások szintén kellemesek néha, ahogyan egy háborús tudósító szemén keresztül szaladgál a kamera a főhős körül - Drug Lord letámadási jelenet.
Mégis, sehol nincs például az a szép szerkesztés, amit egy Mad Max film üldözési jelenetében látunk. Több pénz kellett volna?
Több ötlet?
Több kaszkadőr?
Egy kritikus jól fogalmazta meg, hogy a végtermék erősen hajaz a Mad Max mozikra, azonban kiállása sem főhajtásként, sem paródiaként nem állja meg a helyét. Pedig ha kettő közül az egyiket sikerül beépíteni...

Be kell érnünk azzal, hogy legalább próbálkoztak a fiúk.
De legalább lett volna a filmben az a fajta gore, amivel a Turbo Kid néhány éve "kasszát robbantott". (Úgy értem, sikerült jó néhány rajongót szerezniük. Francoék azonban nem ilyen bevállalósak.
Gondolom, az sem túl jó jel, hogy a film forgatását befejezték már 2016 nyarán és most került bemutatásra. Sosem jó jel, ha egy filmet dobozban tárolnak. Ez nem jó bor, ami nemesedik.
Vagdosták, rendezgették a képkockákat, tologatták a bemutatót, végül elunták a dolgot és kiküldték a moziba.
Nem sikerült.
Legközelebb...
Remélem.

40%

A film Mafab adatlapja: Future World (2018)

Ha megnéznéd:
- Future World (2018)

2018. május 30., szerda

Néma - Mute (2018)

Néma - Mute (2018)


Rendezte: Duncan Jones


Megtekintés: Negatív jövőképből jeles, szórakoztatói faktor kérdéses.

Amikor először láttam meg, hogy Duncan Jones új filmmel készül, nagyon vártam. A direktor korábbi mozijai ugyanis kellemes filmélmények annak, aki fogékony a fantasztikum és érdekes morális kérdések boncolgatására. Azonban a "Mute" alulmúlta a várakozásomat, mert bár részese egy Jones féle univerzum építésnek és a felvázolt jövőkép is részletes, vizuálisan és/vagy hangulatában emlékezetes, ám összességében egy hosszúra nyújtott, nem is túl izgalmas, töredezett bosszú film, amelyben érdekes pontok a nyomozati részek, ahogyan főhősünk eljut A-ból a B-be.

Duncan Jones viszonylag fiatal rendező. Tehetségét a művészetek iránt biztos a papától örökölte, David Bowie-tól, aki első filmrendezői munkájában tevőleges vett részt. 2000-ben Jones megrendezett egy Bowie koncert mozit, melynek anyagát a New York-i Roseland bálteremben rögzítették, június 19.-én. Gondolom, apu ráhatása lehetett, hogy Duncan megragadt a fantasztikus filmek világában, hiszen apu is rendszeresen kerülgette a témát, mind filmekben, mind zenei tevékenységében.

Rendezői debütálása egy érdekes kamaradarab, amelyben Sam Rockwell egyedül állt helyt, több szerepben. A "Hold - Moon (2009)" kifejezetten egy poénra kihegyezett, társadalometikai kérdéseket feszeget és az embert, mint egyedülálló, szuverén személyt mozgatja a történetben, hogy azután kapjunk egy pofont: A főszereplőről kiderül, hogy valószínűleg klón és többedmagával, gyakorlatilag rá van kényszerítve, hogy egy befolyásos társaságnak végezzen karbantartási munkákat a Holdon, mert olcsóbb a klónokkal folyamatosan tartani a tempót - kiiktatva a korábbi "darabot", - mint betanítani valakit a földön és kijuttatni az űrbe.

A "Hold" olyan pozitív visszhangot kapott nézői és kritikusi szinten, hogy Jones lehetőséget kapott több pénzből, Hollywood-i produkciót tető alá hozni. A "Forráskód - Source Code (2011)", ha lehet, még elborultabb ötletekkel foglalkozott, amelyben az időutazás egyik formáját vesézik ki, beoltva némi "Idétlen-időkiggel". Az ember miben léte itt is fontos kérdéssé lépett elő, amikor a film végén kiderül, hogy hősünk tulajdonképpen már nem is képes az életre, csupán a nagy hatalmú társaság az, amelyik kihasználva az agyában rejlő információkat, kizsákmányolja a testet.

Itt még azt jósoltam volna Jones-nak, hogy ha így folytatja, igen fontos sci-fi rendező lehet belőle, de bevállalta a videójátékból készült Warcraft mozit, amely legalább annyira visszavetette Jones renoméját, mint korábban Shyamalan karrierjét rombolta "Az utolsó léghajlító". Miért? Mert minkét történet már egy korábban ismert univerzumot dolgozott fel, amelyben rendezőink kézjegye nem tud markánsan érvényesülni, legalábbis, nem érződik a kész művön. Világszinten a film nem bukott meg, de bőven alatta maradt a várt bevételeknek.

A "Mute" kifejezetten visszaesés Jones filmográfiájában és beállt a Netflix által promotált sci-fi mozik sorába, amely jó rendezővel, remek színészekkel, érdekfeszítő történettel, de olcsó kiállításban kerül képernyőre.

A Néma (Alexander Skarsgård) egy bárban dolgozik, ahol gyengéd érzelmek szövődnek közte és az egyik szexi felszolgáló lány között. A kapcsolat tisztaságát nehezíti, hogy a bár amolyan szexgyűjtő pontja a város söpredékének. A lény hamarosan eltűnik és a Néma pedig hol szerencsével, hol logikával, de keresztül vágja magát a városon, hogy megtalálja a szerelmét.

A film pozitívuma, hogy Paul Rudd alakítja a gonosztevőt, Kaktusz Bill-t a filmben és ezért ismét kapunk némi Rudd humort, amit kedvelek. A hátrány szintén ez: Rudd kiváló színész, ha humorról van szó, de mivel beleragadt ebbe a skatulyába, nehéz őt negatív szerepben megszokni, amire rátesz egy lapáttal a film stílusa is, mert néha túl vicces, máskor indokolatlanul komoly/komor. Nehéz is ráhangolódni az eseményekre. A végére már vártam, hogy derüljön ki mi történt és lépjünk tovább. A Két órás játékidő kifejezetten szükségtelen és a kész film néhol emlékeztet "A káosz birodalma" című stílusos borzalomra.

Skarsgård-dal kifejezetten elbánik a forgatókönyv, hiszen végig néma marad. A szuggesztív hangja nem segít a karakter formálásában, bár, arra ott vannak a szemei és gesztusai.
Ha ismered Duncan Jones világát, akkor rengeteg utalást fogsz észrevenni a filmben, amik korábbi munkaira és a magánéletére respektálnak. A filmet dajkájának és édesapjának ajánlja.

Aki nem szereti a lassú folyású drámákat, az kerülje a filmet. Aki viszont kedveli Duncan Jones világát és a főszereplőket, azoknak egyszer elmegy kategória. Persze szerintem. Neked lehet, hogy a kedvenc mozid lesz.

65%

A film Mafab adatlapja: A néma - Mute (2018)


2015. augusztus 10., hétfő

A hangya - Ant-Man (2015)

A hangya - Ant-Man (2015)


Rendezte: Peyton Reed

A film Mafab adatlapja: Ant-Man (2015)

Megtekintés: A hangya szegről-végről az egyik legkevésbé kvalifikált képregény hős, akivel még én sem találkoztam, pedig gyerekkoromban forgattam képregényt csokitól ragacsos mancsaimban. Csoda, ha jó filmanyag lenne. A csoda megtörtént.

A hangya zűrös körülmények között született meg. Eredetileg Edgar Wright, a "Cornetto-trilógia " rendezője hozta volna tető alá, ám elképzelései nem mindenben találkoztak a Marvel fejeseinek terveivel, így végül menesztették és egy jóval alacsonyabban jegyzett rendezőt hoztak a képbe. A végeredmény? Még így is sokkal jobb, mint gondolnánk! Vagy gondoltam volna.

Peyton Reed kezdetben hollywoodi újrahasznosítóként ügyködött. Részt vett a kultikus "Vissza a jövőbe" rajzfilmsorozat változatának elkészítésében és régebbi Disney produkciók életre keltésében, mint a Kurt Russell féle "Komputer teniszcipőben" vagy "A kicsi kocsi újra a régi". Utána pedig nyálas romantikus filmek és átlagos komédiákban dirigálta a stábot. Senki nem gondolta volna - főleg a rajongók reakciói voltak elítélőek a világhálón - ,hogy Reed képes lesz ledirigálni megfelelően egy szuperhősös filmet. A végeredmény meg olyan lett, hogy az ember arra gondol, talán legközelebb is neki kellene a Hangya kalandjait levezényelnie, mert bár biztos, hogy Edgar Wright egyedi látásmódjával a film erősebb is lehetett volna, viszont Reed valahogy nagyon eltalálta az arányokat és egy szerethető képregényfilmet pakolt össze. Persze, nem vagyok úgy elájulva tőle, mint amilyen a hype lett körülötte, hiszen, sok képregényfilm hibája van - sematikus és súlytalan főgonosz, útból eltett ellenlábasok, kiképzés, a baráti társaság, akiket végül be kell vonni, stb. - ami így együtt egy közös és nagy marhuláshoz elég. A hangya, mondjunk róla bármit, egy mesefilm.

Van az öreg király, akinek van hatalma, ám nem akar visszaélni vele. Viszont háború készül és a király már öreg, viszont csatába nem küldheti a lányát, így kiszemel egy megfelelő fiatalembert, aki majd helyette levezényli a csatát. A legmegfelelőbb persze egy tolvaj lesz, akinek viszont hatalmas a szíve. A háborúnak vége, győznek a jók és a tolvaj fiú elnyeri a királylány kezét... csókolom. Ennyi a film nagy vonalakban és nem több.

További részekkel tudja szórakoztatni a film azokat a nézőit, akik tisztában vannak az eredettörténettel, hogy ki honnan érkezett. Ha úgy vesszük, mindjárt két szuperhőst is megismerünk a filmből, kicsit hézagosan ugyan, mert Dr. Hank Pym (Michael Douglas) kalandozásaira, ha érintőlegesen is, de tesz utalást a film. Viszont, az eredettörténet gavallérosan átugorja az első Hangya életét, hogy a második, elvileg kívülállóként a történetbe csöppent és talán szerethetőbb Hangyával ismerkedhessünk meg, Scott Lang-gel (Paul Rudd), az aranyszívű betörővel.
Nem tudom, Stan Lee figurái milyenek voltak, de a filmben felvázolt karakterek nálam bejöttek. Még a vicces haverokból álló brigád is, bár voltak némi Déja Vu érzéseim a fiúkkal kapcsolatban; lásd. X-akták sorozat kockái.

Futottak még a feltaláló géniusz jó helyre, az ellenség karmai közé beépített lánya - mondjuk én egy percig sem bíznék meg benne, de ennyi logikai baki belefér a filmbe. Hope Van Dyne (Evangeline Lilly) széles mosolyával nekem nem volt eléggé dögös karakter, akiért fülig epedeztem volna, de talán majd a folytatáshoz felnő. Dyne karaktere az, akinek szemén keresztül Hank Pym a mai napig felügyelheti, vajon milyen irányba tartanak kutatásai, mellyel sok mindezt kezdhetne a világ, egyedül háborúra nem szeretné, ha használnák. Viszont maga a találmány egyértelműen hadászati célokra alkalmas elsődlegesen (ha a gyógyászatot nem számítom, sem a logisztikát), ezért a mentor korábbi asszisztense, Pym távozása után maradt a laborban, és életét arra tette fel, hogy lenyűgözze és túlnője elődjét és mesterét, akit valahol fogadott apjának is tekint. Darren Cross (Corey Stoll) figurája a tipikus ellenségkép; felül akarja múlni a korábbi gondolkodókat, bárkit félreállít céljai elérése érdekében és még pénzért akár magát vagy találmányát is eladja. A legrosszabb antagonista.

A három jó barát pedig - bár Paul Rudd szerintem egyedül is elég lenne hozzá - plusz humor faktort csempészik a filmbe és természetes, hogy amikor kell, még segítségül is lehet őket hívni. Ilyen barát kell mindenkinek. :)

Luis (Michael Peña) egyértelműen a verőember. Különös szuper képessége, hogy jobb egyenese nagyjából bárkit leküld a padlóra! Scott Lang már a börtönéveiből megismerte a csupa-szív mexikói srácot, akivel együtt vészelték át a börtönévek nagyját. Egyértelműen az egyik legszerethetőbb karakter, akinek még arra is maradt gondja a film végén, hogy egyik általa kiütött testőrt kimenekítse az épületből, mielőtt az összedőlne. Apró, de fontos részlet, hogy jobban árnyalják a figurát.
Kurt (David Dastmalchian) akinek neve németes, akcentusa orosz, ujjai pedig aranyat érnek, ha egy számítógép billentyűzetről van szó. Dastmalchian arca ha ismerős neked, de nem tudod hova tenni; ő alakította Jóker egyik nem kicsit elmebeteg emberét a Nolan féle "A sötét lovagban". Már ott jól hozta az agybeteg karaktert. Ideje volt, hogy szerethetőbb irányba induljon el, ha nem akar örökre beleragadni a pszichopata mellékszereplő kategóriájába.
Dave (T.I.) pedig, ha szarkasztikus akarok lenni, akkor a kötelező fekete. Másrészt viszont a csapat fontos tagja, hiszen autók között maga a király. Ha vinni kell vagy szerelni vagy vezetni valamit, Dave a csúcs.
Fontosabb mellékkarakterek még Lang kislánya, aki egy tündér és a két rendőr, akik ott tesznek főhősünknek keresztbe, ahol tudnak. Kezdetben. Azután pedig, kialakul közöttük egy függőséget sem nélkülöző baráti kapcsolat, csak ehhez annyi kell, hogy Lang ex-feleségének élettársa, a rendőr, Paxton (Bobby Cannavale), ráeszméljen, hogy Scott nem is akkora seggfej, mint amekkorának elkönyvelte korábban. Igaz, ehhez kellett egy csata is a házukban, melynek során Thomas a gőzmozdony új értelmet adjon a vonatos terepasztal használatának.

A közel kétórás produkció nem tud az összes karakternek elég teret adni, hogy igazán megszerethessük őket, így a film két vesztese ebből a szempontból egyértelműen az ex-nejet alakító Judy Greer, aki valahogy mostanában mintha beleragadt volna az enyhén idegesítő feleség szerepkörébe; Jurassic World-ben is ő az alig szereplő anyuka és ott is megjelenik a drámai hatást fokozandó válás motívum...
A másik pedig, aki jobban érdekelt volna, Gale rendőr (Wood Harris). Harris-t utoljára kölyökként láttam az "Emlékezz a titánokra" című remek sportdrámában és őrültem, hogy felismertem, de annak nem, hogy kettőse Paxtonnal, szinte burleszkfilmes keretek között mozgott.
A film egyik legviccesebb akciójelenetében pedig cameo szintű szerephez jutott az egyik Bosszúálló is, de ez maradjon a film humorforrása és nézd meg.

Ha megnéznéd, akkor csak nézd meg itt a lehetőségeket: Egy picuri hangyaember itt van?

75%

Érdekességek, melyeket főleg az imdb-ről mazsoláztam:

- Paul Rudd hangyafarmot vett, hogy megfigyelhesse az apró állatok világát. Megtartotta!
- Ahogy feljebb írtam, Pym negatív karakterjegyei miatt választották a sokkal szerethetőbb második hangyát a főszereplőnek.
- Edgar Wright már 2003 óta lobbizott a Hangya filmért, mivel nagy rajongója a képregénynek, hogy végül csak forgatókönyvíró kreditet kaphasson.
- Michael Douglas ugyanúgy az unokái miatt vállalt szerepet a Marvel filmben, mint sok más kollégája, aki benne van a korba; hogy a gyerekek szóba álljanak vele továbbra is, mert manapság ciki színészként nem szerepelni vagy képregényfilmben vagy valami világsikerű könyvből készült produkcióban :) Ezért fogadta el John Rhys-Davies is Gimli szerepét "A gyűrűk urában"
- Douglas-nak tetszett a CGI, amellyel megfiatalították. Elképesztőnek találta, ahogy lenézett a vászonról önmaga, harminc évvel fiatalabban.
- Volt róla szó, hogy Steve Buscemi alakítja majd Hank Pym-et. Ütemezési gondok miatt nem vállalta. Rajta kívül szóba került még Pierce Brosnan, Sean Bean és Gary Oldman.
- Filmes poén, hogy Scott javasolja, hogy hívják segítségül a Bosszúállókat, miközben a képregényben eredetileg alapítótag.
- Míg Paul Rudd és kaszkadőre kapott Hangyajelmezt, addig szegény Corey Stoll-nak be kellett érnie agy Motion Capture gúnyával, mivel az ő testpáncélját nem tudták megfelelően megépíteni a film kedvéért.
- Akik nem kapták meg végül Scott Lang szerepét: Ewan McGregor, Adrien Brody, Joseph Gordon-Levitt.

2014. augusztus 12., kedd

Csupán pár sorban 5.

Csak lazán! - Be Cool (2005)



F. Gary Gray inkább az akció műfajban jeleskedik, viszont ezzel a filmmel sem lőtt mellé, nem kell szégyellnie magát. Chili Palmer aki behajtótól kezdve, testőrig minden volt, nyugisabb szakmát keresett. Először filmproducerkedett pár évet, majd belenyalintott a zenei világba is. Szerencsére sikerült találnia egy fiatal kis minibombázót, akinek a hangja csodálatos, viszont menedzsere egy gyökér. Chili alternatívája sokkal jobban tetszik neki és miközben uzsorások, bérgyilkosok, FBI és más zenekiadók keverik a szart, Chili a kis nőt a csúcsra juttatja, összejön egy régi "szerelmével", kijátssza a szarháziakat és ad bűnbakot a nyomozó irodának is. Ő pedig végül bezsebeli a sikert és a nővel tiplizik az éjszakában. A Rock pedig először mutatja meg, hogy nem rossz színész.

65%








A hang ereje - One Chance (2013)


Paul Potts nevét akkor jegyeztem meg, amikor néhány éve ráakadtam a youtube-on a videóra, melyben operaénekesi tudásával lenyűgözi a zsűrit. Később az adást megnyerte és addigi hányatott életét felcserélte egy tehetősebb, gazdagabb világra. Az ő életrajzi filmje "A hang ereje", amely egy bájos romantikus film, sok angol humorral, egy szegény kövér angol fiúról, aki nem a sörözésben és bányászatban látja a jövőt, hanem abban, hogy áriákat énekeljen. Nagy vonalakban követhetjük végig sorsát ennek a csupa szív, nagy mackónak, aki mellett talán csak a felesége áll ki teljes mellbedobással, míg végül egy egyszerű fogadásnak köszönhetően indul a tehetségkutatón és a mennybe megy. Nem tökéletes film, sőt, életrajzi darabnak eléggé hézagos, ám szerethető a főszereplő és aranyos a barátnője, ezért ideális randi film, tehetségről, hitről, szerencséről és balekságról, sikerről.

60%

2014. július 30., szerda

Sandra Bullock 50 éves!



Mivel Sandra Bullock egyik kedvenc színésznőm - általában ő az első, akinek nevét be szoktam dobni egy ezzel kapcsolatos kérdésre - és a születésnapja is most volt esedékes, gondoltam, összegyűjtöm a 10 kedvenc Bullock filmemet. Én lepődtem meg a legjobban, amikor rá kellett döbbennem, hogy nem a filmjei fogtak meg, hanem inkább a szomszéd lányos kisugárzása és nem a munkássága miatt tartom vonzónak, hanem mert magamban kialakítottam egy szerethető, pozitív képet és ahhoz ragaszkodom. Lehet, köszönhető ez első két találkozásomnak vele, amikor is rögzült, hogy meg tudnám zabálni...

Szóval, az 1964, július 26.-án, a Virginiai Arlingtonban született Sandra Annette Bullock 10 filmjét szedtem össze, amiket jobban kedvelek a többinél.

1. Féktelenül - Speed (1994)


Azért sokat elárul Bullock hírnevéről,
hogy itt még sok poszter variációra nem került fel.
Annie Porter (Bullock) történetesen éppen akkor ül fel egy távolsági buszjáratra, amikor a csalódott Howard Payne (Dennis Hopper), azt kiválasztja egy zsarolási kísérlethez és bombát szerel rá. A buszra... A feladat, hogy a túszok életét megóvja, Jack Traven (Keanu Reeves) rendőrtisztre hárul és a veszélyes akció közben nagy segítség neki a melegszívű, fiatal Annie, aki szerencsére megbirkózik a buszvezetéssel, miután a sofőr megsebesül. A Speed egy pörgős és izgalmas akciófilm, amiben Bullock bemutatkozott a nézőknek. Előtte is készültek filmjei, amikre addig a kutya sem volt kíváncsi. Sőt, némelyikre utána sem.

A Féktelenül kritikája itt!
















2. A pusztító - Demolition Man (1993)


1993-ban elképzelhetetlen volt,
hogy Bullock arca a poszterre kerüljön.


Bullock egy évvel korábban eljátszotta a filmtörténet legédesebb rendőrét, Lenina Huxley-t (akinek filmbeli neve nem véletlenül csengett össze a brit íróéval, Aldous Huxley-val, aki megírta a "Szép új világ" című disztópiát.) aki unalmas mindennapjait szeretné feldobni némi akcióval, holmi filmek nézegetése helyett. Szerencsére a szuper-börtönből megszökik egy XX. századi, igazi kemény tökű sittes, akivel az elpuhult jövő rendfenntartói és polgárai nem tudnak mit kezdeni. Milyen szerencse, hogy annak idején a bűnözőt elfogó zsarut is hidegre tették. Olvasztás után kezdődhet a leszámolás, melyben tevékenyen Huxley kisasszony is kiveheti a részét. Stallone és Snipes kettőse mellé bőven befért a humor, Bullock személyében. Sokaknak az ő testhez álló szerelése és bádogtákolmányt a fejre szexjelenete örökre beégett az agyba. Pont, ahogy a jövő szex.









3. Aludj csak, én álmodom - While You Were Sleeping (1995)


Erről már teli szájjal nevetve mosolyog ránk a színésznő.


Igazi limonádé, melyet talán a kutya sem látott volna, ha nem a feltörekvő kedvenc a női főszereplő és az akkor még húzónév Bill Pullman. Jon Turteltaub ekkor még kevés pénzből dolgozott. Lucy metró pénztáros és teljesen véletlenül úgy hozza a sors, hogy álmai pasiját kell kirángatnia a sínről, miután az elájult és beesett az érkező szerelvény elé. Miután az álompasi kómába esett, adja magát az ötlet, hogy a családnak Lucy beadja, ő a jövendőbelije a fiatalembernek. Erre rásegít, hogy miután a férfi felébred a kómából nem emlékszik semmire és sodródik a Lucy általgerjesztett árral. Kicsit csinált történet, nyálas befejezés, szerethető karakterek.










4. Ha ölni kell - A Time to Kill (1996)



A kilencvenes években nagyon elindult John Grisham írói karrierje. Minden megjelenő ügyvédes tematikájú regényét felvásárolta a filmipar és híres színészekkel, minimum tehetséges rendezőkkel, azonnal meg is filmesítette a könyveket. Ebbe a szórásba esett bele Bullock, aki egy déli államban, fehérek kárára elkövetett gyilkossági kísérlet miatt, elítélésre váró fekete férfi védői oldalán jelenik meg, az akkor még másodvonalbeli Matthew McConaughey oldalán. Az ítéletre váró fekete pedig Samuel L. Jackson. Az egyéb szerepekben is csupa ismert arc jelenik meg. Ellen Roark, aktivista szerepe nem túl nagy kihívás és nem is egyértelműen főszerep. A filmet nem a csavaros történet menti meg - Grisham egyébként is általában egy "poénra" építi fel a könyveit - hanem a rendkívül impozáns színész gárda.









5. Majd elválik - Hope Floats (1998)


A poszter több változatánál vigyáztak,
hogy Bullock arca több hangsúlyt kapjon, mint Cronnick Jr.-é.

Végtelenül szentimentális és ezért csöpögősre sikerült romantikus dráma egy amerikai átlagos háziasszonyról, akinek élete romba dől egy leleplezős műsorban, amikor megtudja, hogy a férje a legjobb barátnőjével csalja. Birdee elmenekül a nagyvárosból, vissza édesanyjához, hogy újra építse az életét. Szerencséjére Justin (Harry Cronnick Jr.) aki amolyan ezermester és édesanyja jó ismerőse, kéznél van, hogy átsegítse a nehéz időszakon, mivel már kislány korában beleszeretett a hóbortos nőbe. Forest Whitaker nem termékeny, mint rendező, viszont nagyon jól irányítja színészeit és sok hangsúlyt fektet a karakterek jellemfejlődésére. Ez az, ami miatt szerethető ez az amúgy szirupos mese. Ez volt az első Fortis film, amelyet Bullock produkciós cége készített, a Twentieh Century Fox-szal közösen.











6. Ház a tónál - The Lake House (2006)


A "Majd elválik" után elég ötlettelennek tűnő poszter.

Ez nálam azért került a listába, mert ismét együtt a két Speedes kedvenc, egy romantikus-fantasztikus filmben. Igaz, egy dél-Koreai Remake-ről van szó, a Siworae című drámáról, ami sokat elvesz az eredetiségből, viszont nagyon hangulatos és szépen van fényképezve, a történet pedig hátborzongató és érdekes felvetés. Alex Wyler kivesz egy tóparti, enyhén lepukkant házat. Felújítja és közben üzenetet talál az előző lakótól  és viccesen válaszol rá, majd beteszi a postaládába. Válasz érkezik. Mire észbe kap, belebonyolódik egy idősíkokat átlépő, varázslatos kapcsolatba. A film egyik jó poénja, hogy az egyik szereplő szájából tökéletes kivonatát kapjuk meg Dosztojevszkij "Bűn és bűnhődésének"
Másrészt, aki fogékony a romantikára, annak simán bebőgetős.











7. A megérzés - Premonition (2007)




Linda Hanson (Bullock) tök átlagos feleségek mindennapjait éli, míg azután az egy nap nem az a nap jön el életében, aminek kellene. Hamarosan rádöbben, hogy valahogy az időben ugrál, egy hét eseményein belül. Közben élete ezek mellett fenekestül felfordul és nehéz döntések előtt áll, hogy vajon hogyan tovább. Nálam a sci-fibe, fantasztikumba hajló történetek előnnyel indulnak, ha érdekes kérdéseket vetnek fel. z a nem tökéletes darab, hibái ellenére is olyan kérdésekkel játszadozik el, amiken a film megtekintése után magunk is elrágódhatunk.












8. A szív bajnokai - The Blind Side (2009)




Egy fehér háziasszony elhatározza, hogy segít egy hátrányos helyzetű fekete diákon. Szép dráma vagy demagógia? Nehéz eldönteni, viszont Bullock érdekes figurát hoz és a történet sem unalmas. Meg valami díjat is ért... Nem egy sokszor nézős darab. Nem is a kedvencem. Viszont legalább Bullock sokat van a vásznon. Talán itt vettem észre először rajta, hogy kezd rajta nyomot hagyni a kor.















9. Gravitáció - Gravity (2013)




Fórumokat olvasgatva észre vettem, hogy megoszlanak a vélemények Bullock és Clooney kettősére építő űrhajós forgókerékről. Nem csodálom. Bullock tényleg odatette magát, a látvány elképesztően... elképesztő. Ugyanakkor nem látunk mást, mint másfél óra szerencsétlenkedést és menekülést, melynek végén, a főhős, akinek őrangyala nem a vállán pihen, egyenesen felbújt a seggébe - szpojler - megmenekül! A történet éppen ezért nem túl izgalmas számomra. Oké, meg van csinálva, Alfonso Cuarón elképesztően zseniális rendező, akinek markáns kézlenyomata a képkockák sarkában virít, mégis, csak egy másfél órás inalást látunk.











És itt látszik, milyen nehéz 10 filmet összekaparni egy kedvelt színésznőtől, amit jó szívvel tudnék ajánlani megtekintésre, így a végére tettem egy kakukktojást, amit mindenképp kerülj el!

+1

Ő a megoldás - All About Steve (2009)


Amit a poszteren látunk Sandra-tól, nos, azt a filmben is hozza...
Hiába, nem jelent semmit, hogy valaki Oscar-díjas színésznő. Még a legnagyobb nevek is bevállalnak egy-egy hisztérika szerepet. Sajnos, nem tudom, mi járt Sandra Bullock fejében, amikor bevállalta ezt a szerepet - vagy a pénz, vagy, hogy megfekteti Bradley Cooper? - az azonban biztos, hogy Mary Horovitz nem szerethető karakter, hanem szimplán idegesítő. De mint az állat. Cooper valami riporter, Mary meg valami rajongója és örökké a nyomában lohol. Már nem emlékszem, mi lett a vége... nem nekem ciki. Megért egy arany málna díjat és Bullockban volt humorérzék: átvette!

Van néhány cím, ami kimaradt, tudom.
Csak egy paraszthajszállal.

2014. július 28., hétfő

Csáposok - Grabbers (2012)

Csáposok - Grabbers (2012)


Rendezte: Jon Wright


"Igyunk, az életünkre! - Az életünkért!"

Furcsa volt tök véletlenül egymás után megnézni két olyan filmet, amelyben Ruth Bradley a főszereplő. Az egyik ugye ez a film, a másik pedig a tegnap a kezem ügyébe került "A bőrödbe bújva" című duko-dráma. A két film alatti három évecskében Bradley előnyére változott - a ducmó kiscsajból egy telt, de csinos nővé érett és még a műfaj ellenére is nagyon jól helytállt a horror-komédiában.

A Grabbers ugyanis egy klisékre épülő, azokat direkt egymásra rakosgató horror komédia, amely az "Ahová lépek, szörny terem" ír-sörözős-nyálkás-
szörnyes megfelelője. Se több, se kevesebb.
A film kellemesen, sörként lecsorgó másfél órácska. Nem akarja megváltani a világot, nem is fog maradandó élményt okozni, kihagy néhány ziccert is, vér sincs benne elég, mégis, egészen jól működik, szórakoztat.

Valahol Írországban található az Erin sziget - kerestem a gugli map-ban, és nem jártam sikerrel - ahol két hetes szünidő kezdődik. A szigetet elhagyják a családosok és gyerekesek, a rendőrfőnökkel egyetemben, ám mivel helyettese, Ciarán O'Shea (Richard Coyle) egyébként is állandóan ünnepel, ezért vagy részeg, vagy másnapos, tetszőleges sorrendben, a góré kéret egy segéderőt a túlpartról, hogy legyen valaki a falu lakosai közül, aki lehetőleg színjózan. Ez a hálás feladat az enyhén karót nyelt Lisa Nolan-nek (Ruth Bradley) jut, aki habitusában teljesen O'Shea ellentéte. Amik általában vonzzák egymást...

Pár nappal korábban meteor csapódott a tengerbe és ezzel egy időben, a néző számára láthatatlan lények mészárolták le egy halászhajó legénységét, akik véletlenül túl közel voltak a becsapódás helyéhez. A parton közben hatalmas haltetemeket sodor partra a víz, amelyek ismeretlen állat támadásának eshettek áldozatul. Ebbe a szituba csöppen Lisa és Ciarán. Egyikük nagyjából leszar mindent, a másiknak viszont kevés a tapasztalata. Egyetlen tudós fiút leszámítva csak Paddy, a sziget legrészegesebb figurája tud információkkal szolgálni a nyomozás ügyében és az eredményeik nem olyan irányba haladnak, amerre szívesen mennének.

Néhányan elhaláloznak a sötét éjszakában, mire végül megvilágosodnak rendőreink: ha már úgyis itt a világvége, legalább basszunk be, másrészt, a pelyhes állú tudós is arra a következtetésre jutott, sörrel lehet védekezni a szörnyek ellen. Azok imádják a vizet, szürcsölik a vért, ám az alkohol kikészíti őket, akár egy taknyos iskolás fiút. Milyen szerencse, hogy Írország legrészegesebb közösségébe kötöttek bele. A helyiek minden alkalmat megragadnak, hogy megragadjanak egy söröskorsót. Az egyetlen kocsma pedig tárt karokkal várja őket. Csak tessék szépen becsordogálni és fogyasztani. A szörny meg majd elhúzza a csápjait...



A film, ha komolyan vesszük, csalódás lehet. Annyira kiszámítható, unásig látott panelekből épül fel, viszont, jól mondja fel a leckét, amit olyan társaitól tanulhatott, mint Hitchcock "Madarakja", Spielberg "Cápája" vagy Underwood "Ahová lépek, szörny terem"-je. Kellő ritmusban és mértékben adagolja a feszültséget, egészen a végkifejletig, amelynél azért kicsit megtörik a lendület. A trükkök és a zene egészen korrekt. Nem videós, mesterségesen szar beállításokkal operál. A film mozi szerű, nem tűnik olcsónak és a környezet, a sziget képei kellemesek a szemnek. Az angol-ír humor (szétválasztható ez egy Európai nézőnek?) egészen jól működik. Semmi harsányság, csak jópofa beszólogatások, színészi reakciók. Nem egy térdcsapkodós darab, ettől függetlenül lehet rajta mosolyogni is, borzongani is. Szerencsére a CGI nagyon szépen van megcsinálva a büdzséhez képest. Amerikai filmek szoktak itt elvérezni, ahol ez a kis költségvetésű mozi talpon maradt. Igaz, nem vágják arcunkba a szörnyek - csápok - folyamatos jelenlétét, sőt, ha már vérengzés, kicsit talán több vért is elbírt volna a film, mégis, vállalható darab, amely elé odaülhetnek a haverok és megihatnak pár sört. Annyit nem fognak tudni úgy sem, amennyit a vásznon isznak...

Ruth Bradley meg amennyire irritáló volt "A bőrödbe bújva" drámában, itt annyira szerethető.
Csak nem értem, miért nem úszott a kis tudósunk a végén a partra?
Oké, elszállt a picsába, de az ilyen filmek nem feledkeznek meg a mellékszereplőkről.
Ja, és Paddy szerepében Lalor Roddy eszméletlen figura.

 55%

2014. május 31., szombat

Top 10 Will Ferrell film, amit még meg bírtam nézni.

Utálom Will Ferrell-t. Nem tetszik, mint színész. Kis disznó szemei vannak, túl magas, mégis férfiatlan. A humorát az amerikaiak zabálják, de engem csak a legritkább esetben tud nevetésre ingerelni. Többnyire értetlenül nézem a baromságait és ha egy-egy film tetszik is, amiben benne van, az nem miatta szokott megtörténni, hanem valaki más húzónév miatt.
Összekaparok 10 filmet, ami még elmegy.

1. Diszkópatkányok - A Night At the Roxbury (1998)


A Butabi fiúk a kilencvenes évek legnagyobb bulikirályai. Csak a buli általában bent van, ők meg kint ragadnak, mert vállalhatatlan seggfejek és sehova nem engedik be őket. Végül csak szerencséjük lesz. Ikonikus diszkó zene, ikonikus mozgással
- Figyu, vidékről jöttél? - Kéne a testem, mi?
Két nyomoronc, akiket még a mentőben is ütnél.
A páros szimpatikusabb tagja Chris Kattan, akinek mozgása erősen megszégyenítene egy pantomimest is, mégis, valahogy a magas seggfej Ferrell lett az ismertebb, míg Kattan alig tűnik fel értékelhető szerepben.






2. Jay és néma Bob visszavág - Jay and Silent Bob Strike Back (2001)




Kevin Smith szerzői filmje a két füves csókáról, akik a bolt oldalát támasztják és filozófiájukkal terhelik azt, aki véletlenül odatéved. Azután megtudják, hogy képregényfilm készül az életükből és mivel a neten csak negatív kritikát nyomatnak,mind a képregényükről, mind a készülő filmről, annyira felbasszák magukat, hogy elhatározzák: beveszik Hollywood-ot és megakadályozzák a forgatást. Ferrell pedig egy blőd vadőr, aki végig a nyomukban lohol.






3. Zoolander, a trendkívüli - Zoolander (2001)




Ben Stiller szerintem kifejezetten ügyes rendező. Jó, a stílusa nem mindenki számára befogadható, én kedvelem. A Zoolander egy férfi modell sekélyes és dekadens világába enged bepillantást, melynek egyik szereplője a divatmogul, akit Ferrell alakít. Már itt utáltam.









4. Starsky és Hutch - Starsky and Hutch (2004)




Luke Wilson - akit szintén nem jegyzek a komoly színészek között, legyen bármilyen sikeres - és Ben Stiller a kultikus tévésorozat két nyomozóját hozta vissza az életbe egy remek rendőrfilm komédiája és persze beletuszkolták a haverokat is, így jutott szerephez egy rövid sittes alakítás képében az általam nem kedvelt művész.







5. Ünneprontók ünnepe - Wedding Crashers (2005)




Luke Wilson és a sokkal tehetségesebb Vince Vaughn két bulikirály, akik vadászterülete a gazdag és pénzes esküvők. Isznak, hangulatot csinálnak és akit lehet, megdöntenek. De még az ilyen nagymenőknek is van példaképük, akit történetesen Ferrell személyesít meg, szerencsére a neve már nem került fel a stáblistára. Kapott pár percet a fárasztásra.







6. Felforgatókönyv - Stranger Than Fiction (2006)




Marc Forster látott fantáziát Ferrell komolyabb oldalában és megtette főszereplőjének egy érdekes alapötletű keserédesben. Harold Crick egy nap felébredvén narrátor szövegként hallja, hogy mit csinál, mi történik vele. Első rémülete után pedig nyomozni kezd, hogy vajon mi történik vele. Ferrell kevés "komoly" szerepeinek egyike. Megmutatta, hogy nem csak egy szerencsés sík hülye celeb, hanem játszani is tud... komolyan. A film pedig 7.7-en áll az imdb-n, ami egyáltalán nem rossz értékelés.






7. Pancser Police - The Other Guys (2010)



Rendőrös marhaság, két zsaruról, akik ketten ütőképes és habitusban tökéletesen ellentétes párost alkotnak. Míg egyikük, Mark Wahlberg szeretne végre igazi akciókban részt venni, addig társa, Ferrell inkább tologatná az aktákat, de mivel senki nem kíváncsi rájuk, egymást támogatva kezdenek felgöngyölíteni egy nagy horderejű rablási ügyet. Szerintem Wahlberg figurája izgalmasabb és humorosabb is, ettől függetlenül a film nézhető darab.







8. Megaagy - Megamind (2010)




A Megaagy egy szerethető animációs mozi, melyben a fő gonosz, hogy ne legyen gonoszságával egyedül, előállítja az ellentétes pólusát, hogy legyen kivel harcolgatnia. Sajnos, a legyártott jó fiú, nem egészen a tervnek megfelelően végzi a tiszta melót, így Megaagynak végül jót kell cselekednie. A mese aranyos és külön jó pont, hogy mivel a színészek csak a hangjukat adták a darabhoz, Ferrell pofáját nem kell látnunk!!!






9. A Lego-kaland - The Lego Movie (2014)



Ismét egy animációs mozi, egyenesen lego falváról, ahol minden szupi-szuper és egy kis senki lego emberke lehet a kulcsa, hogy megszabaduljanak a gonosz és megalomán Lord Business-től, aki természetesen mindenki felett át akarja venni a hatalmat. A film nagy siker lett, várható folytatás és itt sem látjuk Ferrell-t, csak halljuk. Szerencsémre.







A 10. filmet meg még keresem...

2014. május 10., szombat

Klasszikus: A hét mesterlövész - The Magnificent Seven (1960)

A hét mesterlövész - The Magnificent Seven (1960)

Rendező: John Sturges



"Chris: - Az öregnek igaza volt. Csak a parasztok nyernek. Mi mindig csak veszítünk."

Az amerikai gyerekek fantáziája, ha a történelmi időkbe szeretne visszanyúlni egy kis játék keretében, a hancúrozás kimerül az indiánok és cowboyok közötti "véres" harcokban. Mert nekik szinte nincs más. Tekintsünk el azoktól a kölyköktől, akik katona kontra Vietkong-ot nyomatnak. Amikor filmünk készült (1960), akkor még Amerika főleg a belső ellenségekre fordított figyelmet. A világháborúba is inkább belerángatták, mintsem meggyőződésből cselekedtek volna. Amerika az ártatlanságát pont a hatvanas években veszítette el, amikor már egyértelművé vált, hogy boldogulását csak akkor tudja fenntartani, ha határain kívül is folytatja erőszakos, nyomakodós hozzáállását.
De amikor a filmkészítés kialakult, majd teret hódított, az egyik legfontosabb témájuk a bevándorlók és őslakosok közötti feszültségekről szóltak, aminek műfaji neve a western lett, és sikere egészen a hatvanas évek végéig töretlen volt, amikor is a politikai helyzet változott annyiban, hogy többé nem a belső ellenség volt érdekes, hanem az, aki határon kívülről érkezett, vagy harcolt.












Sturges "Hét mesterlövésze" egyértelmű és hivatalos Remake-je Akira Kuroszava szamurájos harcos filmjének, "A hét szamurájnak". Ugyanakkor a kígyó a farkába harapott, hiszen Kuroszava viszont a történet ötletét John Ford westernfilmes munkásságából örökítette át a japán feudális rendszerbe.
"A hét mesterlövész" egyik legfontosabb érdekessége, hogy a konvencionális westernt felrúgva, a történetben egyetlen indián sem szerepel. (Illetve mégis, hiszen egy halott indián temetése körüli huzavona miatt ismerjük meg a film első felében Chris-t (Yul Brynner), a pisztolyhőst.)

A western másik fontos összetevője, a bérelhető fegyverforgató, azonban fontos szereplő, sőt, mindjárt hetet is kapunk belőlük. Hét különböző habitusú, más környezetből, különféle okokból a csapathoz csapódó ember.

Chris keménykezű, komoly, de igazságos ember, aki vándorlásai közben oda csapódik, ahol segíteni tud. Gyakorlatilag abból él, hogy problémás - főleg fegyverrel megoldható - helyzeteket vállal. Szerencsevadász, aki ismeri a hasonszőrű társait, sokukat névről, és kisugárzása miatt, hasonló hozzáállású ismerőseit egységes csoporttá tudja kovácsolni. Talán nem véletlen, hogy a neve is Chris (Krisztus?) és a többiek az "apostolok", akik követik. Bár, másrészről ez blaszfémia... A történet árulója pedig nem a követők, hanem a megvédendő falu lakosai közül kerül ki.

Vin Tanner (Steve McQueen) Chris egyik legfrissebb ismeretsége és máris elnyeri a bizalmát, mivel egy éles helyzetben a férfi szó nélkül a segítségére siet. Vic hasonló elveket vall, mint Chris, ezért félszavakból megértik egymást.


Bernardo O'Reilly (Charles Bronson) a harmadik társuk, fanyar humorú, szófukar vándormadár. Nem csak fegyvert igénylő munkákat vállal. Kedveli a gyerekeket és bármilyen, ház körüli munkát elvégez, akár egy tál levesért. Múltjáról sokat nem tudunk meg, de veszélyes harcosnak tűnhet, ha Chris név szerint ismeri. Bronson ázsióján sokat emelt ez a film.



Britt (James Coburn) szinte már néma karakter, viszont halálosan gyors és pontos. A többiek akkor futnak bele, amikor egy marhahajcsár éppen gyorsasági párbajra hívja ki. Vesztére. Britt első blikkre nem érdeklődik a feladat iránt, azután mégis meggondolja magát. Talán vezekelni akar sötét tetteiért.




Lee (Robert Vaughn) piperkőc bérgyilkos, aki néha tilosban jár és pénzügyi problémái vannak. Nem megy jól a sora, ezért csapódik hozzá a bandához. Amit a többiek nem tudnak róla, hogy Lee teljesen megfáradt az öldöklésben, szinte pánikbeteg, ha lövöldözésről van szó. Persze nem szeretné, ha ez kiderülne, ezért igyekszik háttérben maradni, amikor elszabadul a pokol.

Harry Luck (Brad Dexter) saját tévképzeteinek áldozata. Mivel Chris elvállalja a falusiak védelmét, Harry a fejébe veszi, hogy azt csakis elrejtett kincsekért vállalhatja, így ő is csatlakozik hozzájuk. Talán az ő karaktere hal meg legfájdalmasabban, amikor végül hősiesen visszatér a többiek megsegítésére és szinte egy eltévedt golyó teríti le, mielőtt igazából szabadjára engedné a fegyverhasználó kezeit. Persze halála előtt még megesketi Christ-t, hogy a falusiaknak voltak kincsei, hogy ne hiába lovagoljon bele végül az utolsó naplementéjébe. Chris megszánja és megerősíti képzelgéseiben.

Chico (Horst Buchholz) az utolsó "mesterlövész". Paraszti sorból, valószínűleg saját magát kivakaró, forrófejű fiatalember, akinek jó érzéke van a drámaisághoz, de még nagyon sokat kell tanulnia. Chris elsőre nem vinné magával a kiszámíthatóan öngyilkos küldetésre és ezért gyorsasági próbának veti alá a fiút, amin az sikeresen elbukik, viszont később kiderül, hogy Chico ügyes felderítő és lelkes tanítvány, ezért a hat marcona pisztolyhős mosolyogva veszi maga mellé.

A film első felében megismerjük a falu és Calvera (Eli Wallach) bandája közötti feszültséget, majd a parasztok utolsó kétségbeesett kapálózását, hogy fegyvereket vásároljanak a védelmükre, amiből végül a sokkal ésszerűbb fegyveres toborzás lesz. A második rész pedig a hét mesterlövész beilleszkedését a falu életébe és a megvívandó csatákról mesél, jól kettébontva a filmet.

Calvera egyrészt természetesen egy gusztustalan, majdnem velejéig romlott gonosztevő, mégis, van benne némi zsivány becsület, amikor a fogságba ejtett hőseinket egy önfényező monológ után szabadon ereszti, bízva abban, hogy Chris-ék csoportja távozik, ő pedig tovább folytathatja tevékenységét a falu kárára. Calvera itt saját maga alatt vágja a fát, hiszen meg van győződve róla, hogy alapjában ő és Chris egyforma értékrendű ember. Ez azonban nem így van, még ha némi átfedés felismerhető is a karakterek között. Calvera így saját értékítéletének az áldozata lesz. Ennek ellenére van már annyi a rovásán, hogy saját értékrendjén belül morálisan megkérdőjelezhető döntése után - szabadon engedi a heteket - se kedveljük meg jobban. Azért lehet sajnálni kicsit, mikor végül a hetek végeznek vele.

Sturges filmje lineárisan egyszerű, követhető, könnyen megszerethető figurákkal, izgalmas történettel.

80%

Ha tetszett, hasonló filmek:
- A hét szamuráj - Shichinin no samurai (1954) - fekete-fehér szamurájfilm
- A 13. harcos - The 13th Warrior (1999) - A történet átültetése a Viking mondakörbe
- Mad Max 2. - Mad Max 2. (1981) - poszt-apokaliptikus változat
- Egy bogár élete - The Bug's Life (1998) - animációs feldolgozás, gyerekeknek
- A három amigó - ¡Three Amigos! (1986)

Érdekességek:
- Steve McQueen betegszabadsága alatt volt kénytelen leforgatni a filmet, mivel szerződése egy sorozathoz kötötte. Közbe jött egy autó baleset, így amíg lábadozott, bevállalta az egyik hetet.
- Brynner és McQueen folyamatosan rivalizált egymással a forgatás alatt. Addig mentek egymás "piszkálásában", hogy Brynner végül asszisztenst fogadott, hogy figyelje McQueen magánakcióit a vásznon, amivel ellophatná a néző figyelmét. (Egyik ilyen jelenet, melyben felülnek a halottas kocsira és McQueen a szélirányt a kalapja mozgatásával ellenőrzi.)
- A film zeneszerzője, Elmer Bernstein, később a film paródiájának, "A három amigó-nak" is elkészítette a zenéjét. A zongoránál pedig egy másik legenda ült a zenekarban: John Williams.
- Bármilyen furcsának tűnhet mai szemmel, a Mexikói cenzorok ráhatása miatt a filmbeli Mexikói parasztoknak mindig tiszta ruhában kellett szerepelniük!!!
- Eli Wallach minden forgatási napon egy órát lovagolt azokkal a színészekkel és kaszkadőrökkel, akik a bandájának tagjait alkották, hogy jobban összecsiszolódjanak.
- A Remake ötletét - A hét szamurájból - Yul Brynner kezdeményezte és ő választotta ki a második főszerepre Steve McQueen-t. Később, megbánta ezt a döntését, a már említett okból.
- James Coburn és Robert Vaughn ötven év alatt ezt az egy közös filmet készítette, annak ellenére, hogy az életben közeli barátok!
- A filmben játszódó események korát a rajongók valahová az 1880-as és az 1900-as évek elejére lövik be. Pontosan nem lehet tudni, mert különböző korok ütköznek mind a díszletekben, mind a viselt jelmezekben.
- A filmet rohamsebességben forgatták le egy meghirdetett színészsztrájk miatt.
- A sors iróniája, hogy a filmbeli gonoszt alakító színész, Eli Wallach, habár idősebb karaktert játszott, mint a hetek és ráadásul ő született legkorábban, gyakorlatilag túlélte a többieket, kivéve Robert Vaughn-t, aki viszont 17 évvel!!! fiatalabb, mint Wallach! Hajrá fiúk!

Ha szeretnéd megnézni:

A  H É T  M E S T E R L Ö V É S Z

A folytatás:

A  H É T  M E S T E R L Ö V É S Z  V I S S Z A T É R

A Kurosawa féle eredeti:

A  H É T  S Z A M U R Á J