2015. július 10., péntek

Top 10: Tom Hanks



Tom Hanks a tipikus szomszéd fiú, akitől szívesen kérünk egy bögre cukrot. Nyugodt hangjával és kisugárzásával, amelyet persze csak a filmeken és riportokon keresztül ismerhetünk, egy ambiciózus, barátságos és a világ jobbá tétele iránt elkötelezett embert ismerünk meg. Miért gondolom? Mert munkássága a filmszerepeken kívül belenyúlik olyan produkciókba is, melyek a történelem fontos eseményeiről mesélnek, mint a NASA tevékenységei, hogy elhagyjuk a bolygót vagy filmsorozat a második világháborúról.
Mikor Magyarországot több tízezer disszidens hagyta el 1956-ban, Amerikában, a Kaliforniai Concorde-ban megszületett Thomas Jeffrey Hanks, egy utazó szakács és kórházi nővér gyermekeként, Július 9.-én.

Kedvenc filmjeim tőle, amiket láttam:

1. Legénybúcsú - The Bachelor Party (1984)

Komolytalan fiatalember igyekszik elvenni felső tízezerbeli barátnőjét, de előtte még a barátok szerveznek neki egy igazi, "Ereszd el a hajamat!". A barátnő féltékeny, a szomszéd fiú bekavar, van pornó, kurvák, gengszterek, balhé tökig.
Videós korszak egyik alap filmje. Ha ezerszer nem láttam, akkor egyszer sem.
Tudtad, hogy eredetileg Kelly McGillis-t szemelték ki Debbie szerepére, csak valahogy nem találták elég szexisnek?

2. Segítség, felnőttem! - Big (1988)

Josh a vurstliban a varázslatos Zoltar csodamasinájától várja a csodát. Be is jön. Élete vágya, hogy végre felnőhessen és másnap reggel a 14 éves srác egy harmincas férfi testében ébred. Persze azonnal el kell tűnni otthonról, hiszen ki hinné el a mesét a gépről és kívánságról. De mivel meg is kellene élni valamiből, ha már otthon vagyunk, Josh olyan területen helyezkedik el, amihez legjobban ért: játékgyártás. Közben megismerkedik a szerelemmel, az irigy kollégákkal, a felelősséggel. Miután kellő tapasztalatot szerez, akár vissza is térhet az életébe, gyerekként, de felnőve, ahogy vágyott rá.
Ez egy másik rongyosra nézett Hanks mozi. Csodálatos zene, remek jelenet, amikor Robert Loggia-val lábbal zongoráznak, vagy a filmbeli barátjával ökörködnek. Minden gyereknek, aki fel akar nőni és minden férfinak, aki belül örökké gyermek.
Tudtad, hogy viszonylag sokáig úgy hírlett, hogy Robert De Niro lesz a főszereplő, csak túl sokat kért?

3. Egyik kopó, másik eb - Turner & Hooch (1989)

Kutyások nagy kedvence ez az állati krimi. Turner, a pedáns, tisztaság mániás nyomozó, hogy megoldjon egy gyilkossági ügyet és ami még vele jár, az áldozat bumfordi kutyáját magához veszi, bízva abban, hogy a kutyus felismerheti a támadót, ha újra összefutnak. Persze elég ostoba ötlet, ami csak egy vígjátékban működik olyan jól, mint itt. Két "kultúra" csap tehát össze.
Tudtad, hogy szerettek volna tévésorozatot is a filmből készíteni, a "Vissza a jövőbe" Biff Tannen-jével, de a pilot epizódra nem volt kíváncsi a... kutya sem?

4. Forrest Gump - Forrest Gump (1994)
Ha tízes lista, ez nem hiányozhat róla! Forrest Gump, habár I.Q.-ja alulról veri egy butább átlagemberét, valahogy mindig a megfelelő helyen van és megfelelő időben, hogy az Amerikai történelem fontos alakjainak a közelségét élvezze és tegyen valamit ő is az országáért, amely néha a vállára vette, de azért nagyjából nem foglalkozik vele. Forrest csak szeretne Jennny-vel lenni, aki örök szerelme, de a lány valahogy nem tud jól választani - bár, ez morális kérdés - ezért inkább újra és újra lelép Forrest életéből, vagy épp visszatalál belé. Minden viszonyítás kérdése. Végül, mielőtt Jenny meghalna, még megajándékozza az életének egyetlen önzetlen szerelmét egy gyermekkel.
Hihetetlen film, amit megint csak ezerszer meg lehet nézni!
Tudtad, hogy John Travolta nagyon megbánta, amiért nem vállalta a főszerepet és Tom Hanks nem kért pénzt a szerepért, csupán részesedést a film utáni bevételből, ami úgy 40 millió dollárocska lett?

5. Ryan közlegény megmentése - Saving Private Ryan (1998)
A filmtörténet egyik legrealisztikusabb - vagy nekem legalábbis, laikusnak annak tűnő - háborús nyitányát produkáló filmdráma, amelynek megtekintése után már soha többé nem tudtam azt érezni, hogy a háború hősies lenne. Egy maroknyi férfi kapja a feladatot, hogy egy társukat visszahozza a frontvonal mögötti területről. A parancsot néhányan megkérdőjelezik, de végrehajtják. Véres áldozatok árán.
Tudtad, hogy egyedül Matt Damon-nak nem kellett részt vennie egy intenzív felkészítő tréningen a forgatás előtt, hogy ezzel is elhatárolják a karakterét a főszereplőktől, így könnyebben érzékeltetve, hogy a többiek mennyire nem örülnek neki?

6. A szerelem hálójáb@n - You've Got Mail (1998)
Sokak szerint ez csak langyos ismétlése "A szerelem hullámhosszán"-jának, de ezt legalább többször láttam és a végén mindig vágni kezdik a nindzsák a hagymát a konyhában. Egy nagy könyvesboltlánc igazgatója és a konkurens, kicsi könyvkuckó tulajdonosa, tudtukon kívül, egymásba habarodnak egy Internetes társkeresőn keresztül. A klasszikus, hollywoodi klisés szerelmes-film, amelyek a harmincas, negyvenes években voltak nagy divatban.
Tudtad, hogy a film az 1940-ben készült "Saroküzlet" című komédia Remake-ja?

7. Halálsoron - The Green Mile (1999)
Stephen King rajongóként ez nem maradhatott ki. A könyv egészen káprázatos remekmű a fantasy és dráma határán csordogáló komor börtöntörténet. Csupa remek színész, remek rendező, operatőr, zene. Három órás film, de pár percnek érzed. Ha eddig azért nem nézted meg, mert úgy véled King horror író, akkor nagyon nagy tévedésben vagy.
Tudtad, hogy az elítélt, John Coffey szerepére a hatalmas néger színészt, Michael Clarke Duncan-t Bruce Willis ajánlotta be?

8. Számkivetett - Cast Away (2000)
A film, amely, gyakorlatilag One Man Show és jutalomjáték. Hanks több, mint harminc kilót fogyott a forgatás alatt, hogy hihetően hozza a hajótöröttet, aki itt valójában repülő-törött. Csak azért egyedül játszik a film nagy részében, mert - buta szóvicc - a film címe eredetileg (Cast Away) kb. annyi: Szereposztás, tűnés! (Hú, kezdek fáradni.)
Hanks egy FedEx aligazgató, aki motivációs tréningeket tart a cég külföldi kirendeltségein. Egyik útja során a repülőgépe lezuhan és egyedül ő éli túl a katasztrófát. Egy lakatlan szigetre vergődik és gyakorlatilag a csomagokban talált holmikkal tudja túlélni a kalandot. Persze, később legalább az egyik csomagot azért, némi késéssel, de elviszi a címzettnek, mert első a munka!
Tudtad, hogy amíg várták, hogy Tom Hanks lefogyjon a szigeten, az egész stáb, persze nélküle, leforgatta a "Temetetlen múlt" című kísértetfilmet?

9. Kapj el, ha tudsz - Catch Me If You Can (2002)
Film a férfibarátságról, amely a kölcsönös tiszteletből növi ki magát. Illetve arról, hogy néha bizony a rablóból lesz a legjobb pandúr. Igaz, ebben a filmben Hanks csak lohol DiCaprio nyomában, mégis nagyon szeretem a filmet, mert a kémia jól működik a szereplők között és jó az alaptörténet, ahogy egy FBI nyomozó hosszú éveken keresztül igyekszik kivonni egy csalót a forgalomból, hogy végül, mire sikerül, végül az iroda kéri meg a korábbi tolvajt, hogy módszereit tanítsa a következő generáció nyomozóinak. Mi ez, ha nem karrier?
Tudtad, hogy a filmet már 1981-ben elkezdték "készíteni", akkor még Dustin Hoffmann-nal, míg végül elkészülve ez lett belőle?

10. Toy Story - Játékháború - Toy Story (1995)
Egyértelműen kakukktojás, hiszen animációs filmről lévén szó, ezt csak szinkronnal néztem meg, így Tom Hanks orgánuma nem tudott úgy átjönni számomra, de a filmet ezerszer láttam és csak ő benne az egyik főszereplő, nem igaz?
Woody a cowboy baba veszélyeztetve érzi első játék pozícióját, mikor gazdája egy új kedvencet kap. Bosszúból, de véletlenül, félre állítja a sci-fi meséből előlépett katona figurát, ám a többi játék és a rongybaba lelkiismeret nem engedi veszni hagyni a trónbitorlót, ezért mentőakciót verbuválnak.
Tudtad, hogy a Mattel cég önfejű hozzáállása miatt kimaradt a meséből egy Barbie baba, aki Woody barátnője lehetett volna?

Sok remek darab maradt ki, de nekem ezek a kedvenceim.
A Philadelphiát pl. nem szeretem, ezért nincs a listán, díjeső ide vagy oda...

Isten éltesse Tom Hanks!


2015. július 8., szerda

Mondhatsz bármit - Say Anything... (1989)

Mondhatsz bármit - Say Anything... (1989)


Rendezte: Cameron Crowe

A film Mafab adatlapja: Say Anything... (1989)

Megtekintés: Bár, szerintem mostanra kissé idejét múlt a történet, ha eddig kihagytad, érdemes egyszer megtekinteni.

Kedvelem Cameron Crowe munkásságát. Nem, mintha mélyen beleástam volna magam a filmjeibe, de azért, amit láttam tőle, azok szórakoztattak. Főleg, mert a történet mellett még egy életérzést is erősen tudott közvetíteni számomra, a karakterein keresztül. Szóval, ha jobban odafigyelt rá az embert, többet kapott, mint a vásznon pergő száz perceket.

Crowe első filmje is hordozza magán a rendező kézjegyeit, igaz, közel sem olyan markánsan, mint a későbbiek és még egy olyan pillanatot is fel tud mutatni (Felmutatni... John Cusack egy magnót emel a magasba barátnője házánál, hogy a hangos zenén keresztül közvetítse számára az érzéseit.) amit később filmek idéztek meg. Gyakorlatilag olyan, mintha Nick Hornby "Pop, csajok, satöbbi..." című keserédesének előzményfilmjét néznénk.

Amúgy, nem vagyok olyan nagy Crowe fan, hiszen a "Facérokat" ezer éve láttam és alig emlékszem rá. A két ismertebb filmjére meg nem lehet rajongást építeni: Jerry Maguire és Majdnem híres.
A "Vanília égbolt, ugye egy Remake, így kiesett, legyen bármilyen sikerült is, az Elizabethtown meg úgy volt számomra unalmas, ahogy volt. Szóval, nem biztos, hogy valójában megfelelő vagyok egy Cameron Crowe film véleményezéséhez.

John Cusack a nyolcvanas években jól hozta a sebezhető, érzelmes kamaszfiú image-t. Mire bemutatták a "Mondhatsz bármit", addigra már legalább négy filmje jutott el a hazai videósokhoz, amelyben szinte ugyanazt a kissé felelőtlen, egyszerre vicces és sebezhető figurát hozta magával, amit a jelen tárgyalt filmben is. Negyedik filmje, a "Tuti dolog" tette egy generáció hősévé, a nyurga fiút, aki némi kényszerűségből egy enyhén nyársat nyelt lány (Daphne Zuniga) társaságában kénytelen a nyári szünetben Kaliforniába utazni, ahol várja őt a tuti dugás, egy csinos bombázóval, akit nem is ismer. Persze, ahogy az várható, a road movie alatt belehabarodik az útitársába és viszont. Mire célhoz érnek, már nem is számít a kitűzött cél...

A "Mondhatsz bármit" kicsit átvert. Eredetileg azt gondoltam, hogy valamelyik tini szereplőnk hitvallásából egy töredék, hiszen a felszín alatt egy fiú és egy hozzá nem nagyon illő lány szerelméről szól a film. Aztán tévedtem, mert az alakuló kapcsolat mellett apa és lánya közötti kötelék is erősen jelen van és benne a dráma. Apa, ugyanis, mivel mindent a lánya sikereinek rendel alá, némi kis pénzmagot sikkaszt az üzletéből, egy nyugdíjas otthonból. Szép a cél, mely szerint ezt a gyermekére akarja testálni, meg minden kis titkukat megosztják egymás előtt, leszámítva azt, hogy apu tilosban jár, hiszen ha a lányka megtudná, összetörne a benne kialakult makulátlan világkép és apai ideál.
A cím ehhez a töréshez kapcsolható.


Lloyd Dobler (John Cusack) nagyjából egy semmirekellő fiatalember. Nem rosszabb, mint az átlag, épp csak sodródik az árral és semmi nem érdekli. kivéve Diane Court (Ione Skye), aki iskolatársa, lány és meglehetősen kívülállónak tűnik Lloyd komfortzónájához viszonyítva. Amiben a barátok nem bíznak, azonban valósággá válik: a két fiatal összeismerkedik és még egymásba is szeretnek.
Kezdetben egyetlen árnyék vetül a kapcsolatukra; a társadalmi különbözőségük.
Majd az, hogy Diane ösztöndíjat kapott Londonba, ahová értelem szerűen nem biztos, hogy nihilista hozzáállású barátja követni tudná.
Végül, már apu (John Mahoney) is a kapcsolat ellen kezd áskálódni, hiszen félti a lányát, nehogy feladja a gyermekkori álmokat a tinédzserkori álmokért.
Közben pedig mintha nem lenne apu üzlete teljesen tiszta...

Mai szemmel nézve a film eléggé idejét múlt és talán nem is olyan mély-filozófiai darab, mint mondjuk a már említett "Pop, csajok, satöbbi..." igaz, ebben tinik játszanak, abban pedig már harmincas korosztály.

Érdekesség, - hogy mindkét filmben játszik Joan Cusack, John Cusack nővére és mellékszerepben feltűnik Lily Taylor is.
- hogy Don "The Dragon" Wilson első amerikai munkáját tisztelhetjük a filmben és egy rövid jelenet végén mindjárt orrba is rúgja a főszereplőt...
- A film egyik romantikus mondata 2007-ben bekerült a 100 legjobb filmes idézet közé: "A szívemet adtam neki, ő pedig cserébe adott egy tollat!"
- A forgatókönyv egyik fontos történeti szála a producertől származik, James L. Brooks-tól, aki a bűnöző apát találta ki, akinek stiklijéről a lánya mit sem tud.
- Színészek, akik végül nem kapták meg a főszerepet, pedig volt róluk szó: Robert Downey Jr., Christian Slater, Kirk Cameron, Loren Dean (De ő végül Joe szerepét kapta meg), Todd Field, Peter Berg (aki akkor még inkább színészi ambíciókat vallott.) Végignézve a gárdát, szerintem Cusack jó választás volt.
- A film címe ismert "Mondhatsz bármit" és "Mondhatsz akármit" formában is.

60%

Nem rossz első randis film, de azért, abban az időben készültek sokkal erősebbek is a témában.
Szerelemről, felelősségről, felnövésről.

Ma már valószínűleg egy flash mob-bal keltenénk fel a hölgy figyelmét, de régen, jóval a szonettek és trubadúrok ideje után, megtette egy sztereó magnó is, valami nyálas, romantikus számmal.

Peter Gabriel - In Your Eyes


Ha esetleg anélkül néznéd meg, hogy velem randiznál, itt keresd és nézd meg!

Hidrofóbia - The Drownsman (2014)

Hidrofóbia - The Drownsman (2014)


Rendezte: Chad Archibald

A film Mafab adatlapja: The Drownsman (2014)


Megjegyzés: Eszméletlenül elcseszett befejezés, addig pedig unásig látott út vezet.

A Fullasztó nevű sorozatgyilkosról szóló, leginkább a Japán kísértet horrorok nyomvonalán haladó film leginkább a "Rémálom az Elm utcában"-ra hajaz, leszámítva, hogy sokkal kevesebb benne az ötlet, a vér, meg úgy egyáltalán minden.

Madison (Michelle Mylett) kb. egy éve rémálmoktól gyötrődik és azóta úgy meggyűlölte a vizet, hogy eljutott oda, inni is csak infúzióból hajlandó. Mondjuk a tisztálkodásra még említés szintjén sem tesznek említést a filmben, ami azért fura, mert Madisonnak vannak barátnői is, akik biztosan nem tartózkodnának vele egy szobában, ha olyan büdös lenne. De még egy rohadt higi kendő sem kerül elő.

Viszont van egy sorozatgyilkos, aki elvileg már meghalt, a valóságban viszont misztikus erejének köszönhetően, be-betör Maddie álmaiba, hogy egy balul sikerült szeánsz után már ne csak őt, hanem a barátosnékat is megkísértse. Innentől a film a szokásos. Halálesetek váltogatják a kezdetleges nyomozást, melynek lényege, hogy választ kapjanak szereplőink, hogy kerüljék el a haláleseteket.
Van ebben "A kőr-re" utaló áthallás rendesen.

Viszont hangulatosra van fényképezve és a csajok nagyjából mind eye-candy. De ettől nem leszünk boldogak és a film megtekintése után ketten éreztük azt, hogy elvesztegetett idő volt.
Láttuk ezt már jobban elkészítve.
A befejezés pedig a szokásos, nincs vége még képsor, de remélem, nem lesz pénz a folytatásra. Egyszer elég.

40%

Azért a vizes trükkök tényleg jól sikerültek.

2015. július 7., kedd

Bizalom - Trust (2010)

Bizalom - Trust (2010)


Rendezte: David Schwimmer

A film Mafab adatlapja: Trust (2010)

Megtekintés: Minden kisgyermekes családnak kötelező darab, hiszen egyértelmű veszélyekre hívja fel a figyelmet.

Az Internet egy remek szolgáltatás, felnőttnek és gyereknek egyaránt. Olcsó, elérhető, bármivel foglalkozhatunk általa. A gond az, hogy az átlagos felhasználók elől az anonimitás mögé bújó identitások kihasználják rajta keresztül a gyengébbet, a védekezésre képtelent. Mert nem csak filmekről lehet véleményt cserélni, vagy megosztani, mi történt a nyaraláson, hiszen vannak torz lelkű emberek, akik rombolni érkeznek, saját ösztönös vágyaikat kielégíteni és ez néha bizony ütközik az etika és morál határaival. Az erőszak sok formája megtalálható a világhálón és ezek közül az egyik, sőt, talán legveszélyesebbel foglalkozik a film; a szexuális ragadozókkal.

David Schwimmer, aki tíz évig volt Ross megformálója Amerika egyik legsikeresebb sitcomjában, bebizonyította, hogy a humoros figura mögött szociálisan érzékeny férfi rejtőzik, aki jó érzékkel képes kényes témához nyúlni. A film csak minimálisan hatásvadász. Pszichológiailag sem teljes, sőt, egy ponton kicsit profán lesz, ennek ellenére átérezhető, szikár darab. annak ellenére kötelezővé kellene tenni minden családnak a megtekintést, hogy besorolása elvileg kizárja a kiskorúakat a megtekintéséből, ugyanakkor róluk és nekik is szól a film. Gyermekeink, nem is sejtjük, de nap, mint nap ki vannak téve az Internet veszélyeinek. Osztálytársak ostorozzák egymást rajta, gyűlöletkeltés eszköze lehet, troll játszótér és olyan embereket is találni rajta, akik szexuális svédasztalként tekintenek rá. Habár a pedofil közösségek, ahogy egy remek cikkből kideríthettem, rendkívül zárt kapcsolati rendszerben működnek, nem kizárható, hogy néhány ilyen motivációval rendelkező egyed a nyitottabb fórumokon keres magának "partnert". A film egy esetet mutat be, de ez nagyjából jól bemutatja, milyen károkat tudnak okozni egyesek, ha visszaélnek ezzel az eszközzel.

Annie (Liana Liberato) alig serdülő tizennégy éves kis hölgy, aki egy korosztályának fenntartott fórumon barátkozik fiúkkal. Aki szemtelenkedik, az azonnal repül a kapcsolati hálóból, míg végül egy tizenhat éves sportoló srác elég közel kerül a kislányhoz beszélgetéseik során. Annyira közel, hogy bevallhatja neki, valójában már nem tizenhat éves, hanem húsz.
Szóval a végül magát huszonnégynek valló fiatalember és a kislány találkozik egy bevásárlóközpontban, ahol kiderül, hogy a mézes-mázosan kedves beszélgetőtárs egy harmincas éveiben járó gyökér, aki lefegyverező gyengédséggel használja ki a kislány sebezhetőségét és formálhatóságát, míg végül egy motel szobában kötnek ki, ahol azután a férfi - ha gyengéden is - de megerőszakolja a gyermeket, aki egyfajta belső tudatmódosítással rózsaszín vattacukorba csomagolja az egész esetet és szentül hiszi, hogy ez így normális, ennek így kellett lennie és Charlie (persze álnév), a férfi, (Chris Henry Coffey) halálosan szerelmes belé, mert ő különleges, és bla-bla... - gondolhatnánk, de nem ilyen egyszerű ez.

Charlie a megfelelő szavakat használja, Annie meg sajnos nincs elég erősen fogva ahhoz, hogy megvédhesse magát. Talán azért ragaszkodik annyira hozzá, hogy ami megtörtént, az gyakorlatilag az ő kapcsolatuk egyetlen szegmense csupán, mert lehet, hogy fél beismerni magának, mekkorát hibázott.

Az eset ki sem derült volna, ha egy barátnő, aki véletlenül észreveszi a randevút, nem értesíti a rendőrséget, mert félti a barátnőjét.
Ekkor elszabadul a pokol.
Charlie eltűnik, a szülők tombolnak és mintha minden félmosoly és pillantás azt akarná közvetíteni Annie-nak, hogy: Tudjuk mit tettél!
A kislány képtelen feldolgozni az eseményeket és mikor kiderül, hogy Charlie rajta kívül több kislányt is megrontott, robban a lelke, amely belekényszeríti egy öngyilkossági kísérletbe. (Igaz ebben segít egy fake pornóoldal is, amit egy kis gyökér iskolatárs szerkeszt Annie-t sértve.)
A család, apa (Clive Owen) és az anya (Catherine Keener) sodródik az árral, értetlenül állva az események előtt, keresve a hibát magukban, a lányukban a világban.
A film mindenkinek egy jutalomjáték.
Owen remek, mint tanácstalan apuka, aki lába alól kiszaladt a talaj. Nagyon jók a kontrasztok a filmben, hiszen a mozi elején láthatjuk egy reklámkampányt összeállítani, amelyben tinik, alig ruhában mutatnak be divatos darabokat. Nem véletlenül.
Keener számomra mindig is a fapicsa kategória volt, mint színésznő és most sem változott meg a véleményem. Jól hozza az erős, független amerikai nőt, aki feleségként is vasmarokkal szorítja a férje tökeit ha kell, aki egyetlen mondattal szerez érvényt akaratának, aki anyuka és feleség, de ugyanakkor egy hülye fúria is.
Liana Liberato nem tudtam eldönteni, hogy ennyire ügyes vagy csupán jók voltak az instrukciók. Elég hihetően alakítja a megtéved báránykát, a tanácstalan és sebezhetőtől egészen az erőszakos kis idegroncsig.
Amikor játékát figyeltem, azonnal eszembe jutott a nem régen megtekintett Agymanók című animációs film és szinte láttam, ahogyan odabent dolgoznak a kis figurák és ütik egymást, miközben Annie arcrezdüléseiből olvasom le, mire gondolhat éppen.
A Charlie-t alakító Chris Henry Coffey pedig borzongatóan szemétláda.
Megjelenik még a mostanában felkapott Jason Clarke, mint nyomozó, aki igyekszik elkapni a szexuális ragadozót, de mindig le marad egy lépéssel. (Tényleg, akik pedofilok az ilyen filmekben és betegek, azért a számítógépes és egyéb álcázáshoz egész jól értenek...)
Az iskolai pszichológus, aki próbálja megérteni Annie reakcióit és visszavezetni őt az életébe, az pedig Viola Davis.


Remek pillanat:
- Mikor anyu és apu összevesznek azon, apu mennyire áll a kislány mellett és anyu lesöpri az asztalt. Részemről, apu amennyire lehet, a lánya mellett van. Igaz, nem az ágya mellett fogta a kezét, hanem Internetes adatokat bújt, de ez is van olyan fontos, ha el akarja kapni azt a köcsögöt.
- Amikor Annie kifakad és védeni kezdi az erőszakolót, míg a szülei értetlenül figyelik a kislány kifakadását.
- Graham, előadja a jóságos Charlie magánszámát, hogy végül egy motelbe vigye a kislányt, ahol kiéli vágyait. Annie pedig "mintha ott sem lenne"...

80%

Ezt a filmet mindenképpen látnod kell! Ebben segít az egyik kedvenc oldalam.
Kattints és utána ismét a "megosztások" gombra.

Insidious: A gonosz lélek - Insidious: Chapter 3 (2015)

Insidious: A gonosz lélek - Insidious: Chapter 3 (2015)


Rendezte: Leigh Whannell

A film Mafab adatlapja: Insidious: Chapter 3 (2015)

Megtekintés: Akik rajongói a sorozatnak, erre is beülnek, de ha józanul ítélik meg a filmet, észreveszik, hogy valójában mostanra pukkadt ki a Insidious lufi.

Kezdjük a pozitívumokkal:
Még vannak ijesztő pillanatok a filmben. Nagyjából három olyan jelenet van, amely rendesen frászt hoz a nézőre és egy tucat, ami csak megbizgerálja az ingerküszöböt.
Dermot Mulroney-t szeretjük vásznon látni.
Csipázom Leigh Whannell-t.
Ha eszembe jut más is, hozzá írom.

Negatívumok:
Alig két hete néztem meg a filmet és komolyan erőltetnem kell az agyam, hogy a teljes történet eszembe jusson illetve kedvezően tudjak írni a filmről.
Az ijesztgetés nagy részét már unásig ismerjük a J-horror filmekből és a mostanában látott - visszamenőleg mondjuk 8 év alatt - amerikai társaiból.
Pl. van benne olyan is, amit nagyon utálok: Egy teljesen inkoherens pillanatban váratlan hangeffekttel hozzák ránk a frászt. Mondjuk, amikor egy macska beszalad a folyosóra és megjelenését egy hideg-rázós hegedűfutammal támogatják meg. (a macskától nem ijedne meg a néző, de a macska és nyekergés kombó zsigeri félelmet vált ki, csak ez tart kb. 2 másodpercig és a film megtekintése utánra tökéletesen elenyészik.
Whannell-nek van érzéke a félelemkeltéshez e nélkül is, most mégis, ragaszkodik az olcsó hatásvadászathoz, mert valószínűleg még a stáb is érezte, hogy az alig nyolcvan perces műben nincs elég kohézió.

A harmadik rész eleve kamu. Előzményfilmet látunk, amelyben szellemvadászaink kooperálni kezdenek egymással. Szellemvadászok? Ne vicceljünk. Egy számítógépes guru, aki a reklámért felelős, egy videós "szakember" aki a helyszínen rendezi be a szellemvadász filmstúdiót és egy néni, aki ha nyugodtan ülhet pár percig egy kényelmes széken, simán átmegy horrorfalvára, hogy tompított fényű lámpákkal körbesétáljon néhány sötét folyosón, míg végül összetalálkozik az aktuális ijesztgető démonnal/lélekkel/szellemmel és rövid jelképes párnacsata után elkergesse a picsába. A néni a szellemet. Kb. ennyi és ez nem vicces, de nem is vicces. Ezért moziba fáradni, megvenni a kukoricát és üdítőt, befurakodni a helyünkre, elnémítani a telefont és elfészkelődni a fotelben, nem nagyon éri meg. De legalább, mire elaludnánk az ügyesen álmosító üzemmódban rendezett fimen, hirtelen vége is lett.

Az Insidious nem éri meg a mozijegy árát. Felületes nézőnek talán maga lesz a film a varázslatos horrorbirodalomból, nagy F-fel. Bárki másnak egyszeri szösszenet, kevés para faktorral és értékelhetetlen végjátékkal.
A röhej, hogy amíg van pénz a sorozatban - tehát, amíg az egyik rész nem hasal el csúfosan a mozipénztáraknál - addig több-kevesebb rendszerességgel várhatóak a következő epizódok.

Quinn (Stefanie Scott - meg kell zabálni és felfedezhető némi Tarantino lábfétise előtti tiszteletadás is a filmben a hölgyön keresztül...) elveszítette anyukáját és mivel úgy érzi, van még valami, amit anyu el akar mondani neki bizonyos poltergeist jelenségeken keresztül, így apja (Dermot Mulroney) nélkül felkeresi az egykori médium nénit, Elise-t (Lin Shaye) aki persze pont mostanra érzi úgy, hogy neki a szellem-bizniszből elege lett.
Néhány jó tanáccsal útjára bocsájtja a kislányt, ami sajnos nem lesz elegendő a szellemi világ ellen, mert lassan kiderül, hogy nem feltétlenül anyu az, aki kapcsolatot keres a kislánnyal, hanem egy gonosz identitás, amely abban a házban vert tanyát, melybe a Brenner család költözött pár hónapja.
Kezdetben Quinn értetlenül áll az események előtt, azután ő már sejt valamit, mire apa áll értetlenül az események előtt. Ekkor hívnak két szellemirtót, akik irtó szellemesek, ellenben választott szakmájukon belül teljesen kezdők. Hamar rájönnek, hogy a csapat csak Elise-sel teljes és szerencséjükre Elise is kapott jeleket, hogy még ne hagyja abba azt, amiben olyan jó.
És miben jó Elise?
Elvileg a gonosz lelkek lenullázásában, bár, a filmből nem sok derül ki. Elise egy szegényes díszletben ténfereg, lökdösődik egyet az aktuális gonosszal, majd simán visszatér közénk. Ennél még a Poltergeist-ben is nagyobb kraft volt.
Részemről a film hatalmas csalódás.
Semmi zsigerit nem éreztem benne. A "Valami követben" igen, itt nem. Mások szerint a "Valami követ" egy unalmas szar - ezekkel a szavakkal illette ismerősöm - de ezzel nem tudok egyet érteni, mert nálam működött az a zsigeri gyomorbaj, amit várok egy filmtől. És abban volt mondani való. Itt hiányoltam a konklúziót.

40%

Na, most mert szerintem nem egy nagy szám, attól, te, aki rajongó vagy, meg kell, hogy nézd, méghozzá az egyik kedvenc oldalamon akár!
Ha már ott vagy, csak kattints a "megosztások" gombra...

Mondd, hogy nem csak nekem volt egyfajta Darth Maul Deja Vu-m az utolsó képkocka láttán...


2015. július 1., szerda

Bérhaverok - The Wedding Ringer (2015)

Bérhaverok - The Wedding Ringer (2015)


Rendezte: Jeremy Galerick

A film Mafab adatlapja: The Wedding Ringer (2015)

Megtekintés: Lassan már úgy sem lesz értékelhető vígjáték a mozikban, legalábbis az USA nem nagyon tesz lépéseket, hogy készítsen ilyesmit... szóval, akár ezt is választhatod a sok gyenge darab közül.

Az első, amivel mindjárt szpojlerezek is - nem mintha nagy szpojler lehetőség lenne egy középszerű komédiában - ,hogy valamiért manapság egyre nagyobb sikk, hogy a komédiákban legalább egy farkat premier plánban bemutassanak, ami néha a főszereplőé, máskor totál mellékesen van jelen és a farok valamilyen atrocitást szenved el a filmben. Nem tudom, melyik volt az első film, amelyik nagyjából öncélúan megmutatott egy "megkínzott" kukit, de valahol a "Keresd a nőt!" című blődli cipzárba ragadt herezacsijától lehet datálni. Talán...
Azóta pedig szinte nincs olyan felnőtt vígjáték, amely ne akarna némi szánalom vigyort kicsikarni, valami genitális poénnal.

Doug Harris (Josh Gad) két pozitívumot tud felmutatni: az egyik, hogy van egy munkája, amelyik lehetővé teszi neki, hogy akár 50 ezer dollárt is eltapsoljon egy tíz napos "Hogyan szerezzünk igaz barátokat!" maratonra, a másik, pedig, hogy bármilyen magának való lúzer - tűnik elsőre - képes volt egy viszonylag dögös csajszit kifogni feleség jelöltnek. Azután árnyalódik az egész.
Doug szülei ugyan már elmentek, ám arra nem nagyon van magyarázat, hogy miért is nincsenek barátai - később persze megtudjuk - akiket meghívhatna az esküvőre, arról már nem is beszélve, hogy legalább egy vőférjet illenék felmutatnia. Szerencsére az álmok hazájában minden hülyeségre van gyógyír vagy szolgáltatás, így lehet bérelni egy underground cégtől akár esküvői igaz barátokat. Doug-nak számít annyit leendő arája, hogy berendeljen egy egész falkányi jó barátot, hiszen egy nő életében az első esküvő örök élmény - bármilyen lesz a kimenetele később (Britney Spears alig három napos esküvője pl. igazán hosszú holtomiglan volt) - és a tökéletes képhez nem csak a lányos oldal által meghívott emberek tömege szükséges, hanem, hogy a férj oldala is képviselje magát. Elvégre, elvileg nem egy múlt nélküli robothoz megyünk.
Doug érzi is a nyomást és miután volt ismerősei sorra lemondanak a tisztségről, hogy nőhöz adják egykori vélt cimborájukat, nem marad más hátra, mint egy bérbarát applikáció, melyet Jimmy Callahan (Kevin Hart) prezentál.
Jimmy tehát nem kevés pénzt és egy ál-identitást is felvesz, Bic Mitchum képében, hogy Gretchen (Kaley Cuoco-Sweeting) hercegnői álmai valóra váljanak. (Teszem hozzá, mikor Gretchen majdnem bebuktatja Bic hamis névválasztását, akkor egészen remekül idézi meg a film a "Közönséges bűnözőket" és egy profán, de remek poénnal csapja le a feldobott labdát. Amin fel tudtam röhögni.

Kevin Hart mintha mostanában mindenhol ott lenne... Azért Eddie Murphy "bája" hiányzik belőle.

Szóval, a bérbarát brigád működésbe lép. Készülnek az kamu múltak, hamis fotók, komplett életeket építenek fel, hogy mire a nászinduló felcsendül, a fiúk a helyükre kerüljenek.
De vajon meddig mehetünk el, hogy mások rózsaszín porcukros álmait megvalósítsuk és mit teszünk meg, hogy a mi porcukros álmaink valósággá váljanak?
Ezért még egy kis tanulsággal is gazdagabbak leszünk.

A film sajnos nagyon kevés jó poént sorakoztat fel. Vagy mi lettünk kicsit immúnisak a Miló haverommal, de az első fél órában komolyan kezdtem azt gondolni, hogy nem fogjuk végignézni a filmet. Azután, mire kezdtük megkedvelni a karaktereket és izgulni a főszereplőért, a pofánkba tolták - képletese - a farkát, ami kétség kívül a film mélypontja. Innen már csak felfele tudott vezetni az út.
Persze néhány logikátlanság is jutott a filmbe, ami komédiánál annyira nem zavaró.
Kettőt kiemelnék azért:
Jimmy Callahan aranyszmoking programjában benn van az is, hogyha Doug az esküvő utáni hét éven belül elhalálozik, Jimmy egy búcsúztatót is összedob a srácnak, ennek ellenére, később már azt halljuk, hogy ha Bic karaktere bevált az esküvőn, három hónap múlva eljátsszák a halálát, hogy a menyasszonynak ne tűnjön fel, hogy a gyermekkori cimbora mégsem elég szerves része a férjuramnak... Üti egymást a kettő.
A másik, amikor az öregfiúk csapata kihívja egy "barátságos" rögbimeccsre a férjjelöltet és cimboráit, ahol azután nem sokat udvariaskodnak. Nos, ha a srácok tényleg ilyen elánnal vetnék bele magukat a sárba és küzdelembe, garantált, hogy magára az esküvőre mind mankókkal és toló kocsikkal érkeznének.


A film befejezése pedig előre borítékolható.
A csinos szöszi pl.
Viszont így legalább fejlődött a karakterünk és a film végére kemény tököt növesztett.
Jeremy Galerick első egész estés filmje nem kirívó, semmi extra. Csupán jól felmondja a leckét, amit az elmúlt tíz évben a mozis komédiákról tanult.

60%

Ha szeretnéd megnézni a filmet, itt kell szétnézned! Még ma!
Mellesleg ezen kívül is találsz elég csemegét az oldalon!

A Lost rajongóknak még egy belső poénra is futotta, a film utolsó mondatával!

Démontól megszállva - Demonic (2015)

Démontól megszállva - Demonic (2015)


Rendezte: Will Canon

A film Mafab adatlapja: Demonic (2015)

Megtekintés: Ha rá vagy kattanva olyan darabokra, mint az Insidious sorozat, akkor ezt se hagyd ki.

Vannak horrorfilmek, amelyeket sokan kíváncsian várnak, mert akkora a hype (felhajtás) körülöttük, hogy még az is lehet, hogy vesz jegyet a filmre, aki egyébként annyira nincs oda a műfajért. Jelenleg a mozikban épp a harmadik epizódját mutatják be az Insidious sorozatnak és közben a farvízen olyan filmek jönnek ki és fognak eltűnni a süllyesztőben, mint a "Démontól megszállva". Valahol ez igazságtalan. A filmbiznisz azonban háború, ott meg belefér. Még az is, hogy aki az Insidious filmekért felelős az ennél a filmnél is vállaljon produceri teendőket, ala James Wan. Így már nem is olyan meglepő a téma hasonlósága...

Will Canon filmje épp csak kiemelkedik az átlagos szellemház történetek közül. Alig erősebb darab, ám így együtt nézve a felkapottabb Insidious darabbal, nem is rossz mozi. Félig film, félig found footage, mint a hasonló "Tökéletes bizonyíték - Evidence" című kaszabolós horror. Városkától kívül eső szellemház, gyilkosságok, rendőrség. A végén pedig egy csattanó, ahogy unásig ismert.

Lewis nyomozót (Frank Grillo) randiját a csinos pszichológus Dr. Klein-nel (Maria Bello) simán felülírja egy gyilkossági ügy, amelyhez kihívják. A Marta Livingstone gyilkossági ügyben szereplő kísértetházba több, mint húsz év után, látogatást tesz néhány amatőr filmes, akik szeretnének rögzíteni pár hátborzongató képsort, egy dokumentumfilmhez. Az este végeredménye jócskán felülmúlja várakozásaikat, hiszen a szeánsz alatt megidézett túlvilági erők tesznek róla, hogy szem ne maradjon véresen. Mire a rendőrség kiérkezik az épülethez, melyhez egy izgatott szomszéd hív segítséget, addigra egyetlen zavart fiatalembert (Dustin Milligan) találnak a helyszínen, és egy rakás kamerát, amelyek valamiért nem nagyon akarják lejátszással megkönnyíteni a nyomozást. A töredék felvételekből, következtetéssel és a szemtanú hasonlóan darabos vallomásából kell felépíteniük egy vérengzés miértjeit és hogyan-ját.

Nem tökéletes. Közel sem.
A fényképezés erős közepes, a zenének vannak jó pillanatai.
A színészek jók, csak talán Dustin Milligan szemöldökhúzogatása és szomorú tekintete volt kicsit elripacskodva.

55%

Negatívum: Mostanában mintha kicsit túl sok lenne a szellemházas történetekből.